Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

azokat a helyiségeket, ahol a ruhaanyagot tárolták és azokból gépkocsijaikkal a szöveteket tömegesen vitték el. A megmaradt holmik pedig a másnap bevonuló orosz hadsereg zsákmányai lettek. Az orosz katonák a ruhaanyagokat részben széthordták, részben pedig az utcára szórták, ahonnan az orosz katonák biztatására a polgári lakosság is vitt magának belőlük." Az meg nem állapítható, hogy a nagy tömegű ruhaanyagból milyen arányban vitt el a német és orosz katonaság és a polgári lakosság."

146 A megye politikai i iszonyai E négyéves periódusban tulajdonképpen egy - közjogi - eseményre mondhatjuk azt. hogy az nem függött össze a világháborúval: több évtizedes harc után a 1942. december 2-án a XXIII. törvénycikk értelmében Kaposvár, Szombathellyel együtt törvényhatósági jogú város lett. (Atörvényt azonban a belügyminiszter. Erdei Ferenc csak 1945. szeptember elsején léptette életbe).

14 1938. november 5., tehát a magyar hadsereg felvidéki, később pedig a kárpátaljai, észak-erdélyi, székelyföldi és délvidéki bevonulása után az ottani „közigazgatás zavartalan menetének biztosítása céljábéÜ" - a többi megyéhez hasonlóan - Somogyból is hivatalnokokat küldtek ki néhány hétre, hónapra a „visszatért" országrészekbe. Csík vármegyéből pedig - tapasztalatszerzésre - tisztségviselőket helyeztek át szintén meghatározott időre Somogyba. 1941. végén a megyei közgyűlés már arról panaszkodott, hogy a távolabbi országrészekbe kiküldött, valamint a katonai szolgálatra behívott tisztviselők hiánya már a normális munka menetét veszélyeztették.

10 Az általánossá vált állapotokon kívánt enyhíteni az 1941. évi XIX. törvénycikk, mely megengedte a választások útján betöltésre kerülő állások gyakorlati közigazgatási vizsga megszerzése nélküli elfoglalását. A nehézségek ezzel a jogszabállyal csak némileg enyhültek, hisz az államigazgatás nem bírt annyi képesítéssel rendelkező szakemberrel, mint amennyi betölthette volna az üres állásokat. A következő esztendőben Somogyban a „községi közigazgatás túlterheltsége miatt a jegyzői pályán az elnéptelenedés jelei mutatkoztak, egyre kevesebben és kevesebben választják a középiskolából kikerülő ifjak maguknak hivatásként a jegyzői pályát. Értesüléseim szerint az egyes jegyzői tanfolyamokon 23 pályázóval kevesebb jelentkezett, mint amennyi a betölthető helyek száma. Mindezekre tekintettel... a vármegye területéről származó, arra érdemes és rászoruló jegyzői tanfolyamhallgatókat egyenként 500 pengő erejéig segélyben részesítem". 149 A jegyzőhiány 1943-ra azonban már rendkívül súlyossávált.

1

'

0 A politikai és a (hadi) gazdasági centralizáció további mélyülését jelezve a 780/1943. ME sz. rendelet minden vármegyében a főispánt tette meg közellátási kormánybiztosának. A frontoknak az ország határaihoz való közeledésével egyébként párhuzamosan bővült a kormánybiztosi intézményrendszer (hadműveleti, kiürítési). Az ország 41 főispánja közül 29-et lecserélve, a német megszállást követően, a Sztójaykormány hozzálátott a hivatalnoki kar átalakításához.

1

'

1 Somogy vármegye napilapjai május elején adták hírül olvasóiknak, hogy az új főispán Szathmáry Lajos lesz.

1

'

2 Szathmáry az Imrédy-Rátz-Jaross vezette erősen jobboldali Magyar Megújulás Pártja tagjaként foglalta el május 22-én székét. A „Somogyi Újság" tudéxsítója „a népi erők kiteljesedését" látta. „Szathmáry Lajos, Somogy vármegye új főispánjának személyében, azoknak a népi erőknek kiteljesedését, melyek a szociális Magyarországnak jelszavát írják a zászlóra. Új jelszó a letűnt liberális korszak helyett, amely a nagytőke uralmává süllyedt le, és a népi szabadságjogok helyett rabszolgaságot jelentett a népi tömegeknek".

1

'

3 Székfoglaló beszédében - a kor frazeológiájának megfelelően - kiemelte, hogy a kishitűség és a középút ellen kíván harcolni. „Új Magyarországot akarunk. Új Európa van kialakulóban s a kialakulás leghatalmasabb fennálló ereje: a nemzeti szocializmus. Ebben a az új Európában ízig-vérig magyarlelkű, új, népi, szociális alapokon nyugvó, új Magyarországot akarunk építeni. Az építő-