Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

emberek kezdtek valamivel jobban élni a falvakban is, s a korszerűbb mezőgazdasági gépek és állatállomány gyarapodásával párhuzamosan építkezésekbe fogtak; szaporodott a kerékpárok száma, hirtelen megnőtt a moziengedélyek iránti kérelmek mennyisége. A kincstári jogosítványokért (dohányárulás és italmérés) történt folyamodványok is tekintélyes módon növekedtek.

82 Tulajdonképpen 1942 nagyon hideg januárja és februárja, valamint 1943 rendkívül száraz nyarát kivéve általában kedvező volt a növénytermesztés számára az időjárás. A terméshozamok azonban ezzel nem álltak egyenes arányban, mert amíg a gabonafélék és a kapások - kivéve az 1943-as nyári jégverte kukoricát - nagyjából jó, vagy közepesen jó termést hoztak, addig a takarmánynövények termésátlaga gyenge volt.

83 A nagy kereslet mindenesetre ösztönzőleg hatott a földművelésre, hisz azok a kisebb-nagyobb üzemek (malmok, konzervgyárak),

84 melyek részben vagy teljes egészében hadimegrendeléseket teljesítettek, a folyamatos ellátásukat szerették volna biztosítani. A nagyobb települések - különösen Kaposvár - számára visszatérő gondot jelentett a lakosság ún. közellátása.

8

' A háborúba való belépést követően pedig a növekvő hadi igényeket is ki kellett elégíteni. Az állam e cél érdekében mindent megtett, hogy fokozza a parasztok munkakedvét. Különös figyelmet fordítottak stratégiai jelentőséggel bíró ipari növényekre. így például a földművelésügyi miniszter a repülőgépek kenőolaj-ellátása érdekében arra kérte Széchényi Endre főispánt, hogy kellő propagandával bővítse a ricinustermelő gazdák körét. 1942-ben hirdették meg a leventék számára az országos „olajcsatát", amelynek keretében a fiataloknak minden talpalatnyi helyet be kellett volna ültetniük napraforgóval.

86 A balatonberényi KALOT Népfőiskola 1942-1943-ban minta növénytermesztő és állattenyésztő üzemek megszervezését vette tervbe.

8 A saját, megállapított keretén felül

88 a Földművelésügyi Minisztérium a vármegyéken keresztül kedvezményes vetőmagakciót hirdetett. Somogyvármegye közgyűlése 1942-ben, a többlettermelés és a műtrágyahasználat népszerűsítése érdekében a gazdák számára összesen 240 000 pengő kamatmentes hitel nyújtásáról határozott.

89 A közellátási miniszter 1943-ban, ajurcsek-féle rendszer alapján végzett beszolgáltatás során prémiummal jutalmazta a kötelességüket gyorsan teljesítő termelőket.

90 A földművelésügyi miniszter pedig 100-100 pengővel évről évre megjutalmazott néhány „szorgalmas, hűséges és becsületes" gazdasági munkavállalót (cselédet).

91 Az évente - szintén szervezett keretekben - lebonyolított kedvezményes akciókban

92 juttattak új tenyészsertéseket vagy baromfiakat a gazdáknak. A megye 1942-ben megtartott jelentősebb állatvásárlásainak forgalma

93 szintén agrárprosperitást tükrözött, hisz a Somogyban rendezett országos vásárokra 53 129 lovat és 55 014 szarvasmarhát hajtottak fel, és itt a gazdák 20,4, ill. 34,8% eladási arányokat értek el. Emellett az állattartók külkereskedelmi tevékenységet is folytattak. A kivitel 1941-1943 között - az alább részletezendő mennyiségben - Németország, Olaszország, Szlovákia és Svájc irányába történt?

4 Somogy megve állatexportja (1941-1943) Év Szarvasmarha Sertés Juh Ló Összesen 1941 9 389 1483 391 54 11317 1942 10 041 527 52 74 10 694 1943 3 563 484 8 56 4111 Összesen 22 993 2 494 451 184 26122