Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

jelentette. 1943-tól pedig már olyan adatokat is találhatunk, melyek arról számoltak be, hogy az anyaghiány miatt többen kénytelenek voltak más pályát választani.

50 A háború alatt megemelkedett mezőgazdasági termékárak növelték a parasztok vásárlási kedvét és képességét. Ez ugyan magában hordozta a kisipari konjunktúra lehetőségét, kibontakozását viszont a nyersanyaghiány áthághatatlan korlátok közé szorította.

51 Az 1941 nyarán-őszén bekövetkezett kedvezőbb feltételeket így jellemezték a lengyeltóti járásbeli iparosok: ,Az értékesítés ma nem okozna gondot, mert az őstermeléssel, az állattartással foglalkozó falusi lakosság körében a kereslet a környékünkön előállítani szokott ipari cikkek iránt igen nagy, a baj csupán az, hogy az életbe léptetett korlátozó intézkedések következtében a szükségletet még csak megközelítően sem lehet kisegíteni.'

02 Az 1944. június 2-án aláírt magyar-német kereskedelmi egyezményt követően rohamosan romlottak mind az ellátás, mind pedig az értékesítés feltételei. Az ipari nyersanyagellátás és az energiagazdálkodás gondjai miatt már a háború előtt is szükségessé vált az állam beavatkozása, amely 1939-ben még csak az állami hitelek nyújtásában nyilvánult meg. Nem sokkal később azonban kézbe vették a mind kevesebb nyersanyag és energia elosztását, s ezek szabadpiaci értékesítését felváltották az állami kiutalások rendszerével.Az így kialakult helyzetet kitűnően ábrázolta a Marcali Járási Ipartestület által az IPOK számára 1941-ben készült - a kézműiparosság gazdasági és szociális helyzetéről szóló - több oldalas jelentés: „... Az iparosságnak a legutóbbi időkben való foglalkoztatása ijesztő mérvben megcsappant. Ez legsúlyosabban érinti elsősorban is a bőrfeldolgozó-ipart, majd a szabó, az asztalos, a vas- és fémfeldolgozó, az építő, de általában minden iparág nehézségekkel küzd. Munkaalkalmak terén szomorú állapotok uralkodnak, mert hisz amikor anyagbeszerzési nehézségek jelentkeznek minden oldalon, az iparosság nem mer, de nem is tud nagyobb munkát vállalni. Közmunkákban iparosaink folyó évben nem részesültek, magánépítkezések alig vannak. Megélhetési és jövedelmi viszonyok a lehető legrosszabbak, minek fő oka az anyaghiány. Az anyagárak állandóan emelkednek, de a legnagyobb baj az, hogy az iparosság rendes áron alig jut anyaghoz és kénytelen illegitim úton anyagot szerezni, hogy valahogy némi keresetet biztosítsa magának. Ennek természetes... folyománya, hogy a megállapított munkabért ő se képes betartani. A munkabérek messze alatta vannak a mai drágasággal szemben... Az anyagellátás terén sok a jogos panasz és az elkeseredés. Köztudomású, hogy az az anyagmennyiség, amit a jegyrendszer alapján kiutalnak, oly csekély, hogy annak feldolgozásából az iparos életszükségletének a minimumát sem fedezi, hanem nélkülözésre van kárhoztatva vagy aki képes mezőgazdasági és egyéb napszámosi munkán dolgozik. A kitermelt munka értékesítése ma nem ütközött nehézségbe, csak az a baja, hogy az iparosságnak alig van mit értékesítenie...'

04 A fenti általános helyzet ismeretében lett a balatonbogiári ipartestület elnöksége megbízva azzal, hogy legalább azt próbálja meg elérni, hogy az iparosok a nyári szezonban, amikor munkalehetőségük van, hozzájuthassanak az áhított nyersanyagokhoz.A kisiparosokat sújtó, egyre fokozódó nyersanyaghiány mértékét a levéltárba került iratok százai rendkívül kifejezően tárják az utókor elé. A helyzet tragikumát mi sem bizonyítja jobban, mint Bárczay Ferenc, a Magyar Élet Pártja pártvezérhelyettesének a megye főispánjához intézett levele, melyben arról értesíti a címzettet, hogy a Thrix néven alakult érdekeltség - a textilellátást enyhítendő - összegyűjti a háziállatok gondozása, illetve az állatok tavaszi vedlése során elhullajtott szőrét. Egyidejűleg megkérte a főispánt, hogy népszerűsítse a gondolatot a falusi lakosság körében?

6 Az iratok tanúsága szerint ezekben a kritikus esztendőkben volt olyan törekvés az állami, az önkormányzati szervek, illetve az uradalmak részéről, hogy némi munkaalkalmat is teremtsenek a kisiparosok számára. Első számú lehetőségként a hadi megrendeléseket