Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)
Füzes Miklós: Háborús utóhatások Somogyban
méltóság védelmét a hágai egyezmények, közelebbről a szárazföldi háború törvényeinek és szokásainak szabályzata nem is tárgyalja. 72 Mindezek ellenére agyakorlatban a megszálló szovjet csapatok az ország egész területén mozgósították a civil lakosság meghatározott korosztályait, akik különböző erődítési, szállítási, közúti és vasúti pályafenntartási és építési munkákat stb.-ket végeztek. A személyes igénybevétel igen változatos módon történt, a néhány órás vagy napos munkára kötelezéstől az országból történt elhurcolásig terjedt. E fejezetben ezek módozatait tárgyaljuk. Hadimunkán A helyi szovjet katonai parancsnokságok rendelkezése alapján a helyi közigazgatásra hárult a megfelelő létszámú személyek munkára kirendelése. A férfiakat 18-tól 60 éves, a nőket 20-tól 40 éves korig vették igénybe. Előrehaladott állapotú terhes nőket, valamint három év alatti gyermekkel rendelkező anyákat a munkavégzés alól felmentettek. Élelemről, megfelelő ruháról és szerszámról mindenki maga volt köteles gondoskodni. 3 Az elvégzendő munkálatok igen változatosak voltak. Egyik legnagyobb nagyságrendű a repülőtér rendbehozása volt Taszáron, ahová 13 környékbeli faluból 2300 munkaképes férfit és 270 fogatot rendeltek ki 1944. december 13-án. 74 1945. január elejére a munkákra történő elszállítások a lakosság teljes kimerüléséhez vezettek. Lengyeltótiból például még az előző évben - a hozzátartozó pusztákkal együtt - négy-öt napra 600 férfi munkást vettek a szovjetek igénybe. Január 4-én csak Lengyeltótiból 240 férfit vittek el Somogyszentpál felé, 90-et pedig Fonyód felé. Fehér- és Feketebézseny pusztákról 50 férfit pedig ismeretlen helyre. Pusztaberény és Pusztaszentgyörgy pusztákon mintegy 100 fő férfit foglalkoztattak az odahajtott állatok etetésével és gondozásával. Lengyeltótiban a katonaság foglalkoztatta az összes szabót és cipészt, géplakatost, gépkocsivezetőt, malommunkást, valamint a napPolgári lakosság kényszermunkán Nagybajomban
