Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
VI. A magyar kisebbség sorsa Horvát-Szlavónországban
JEGYZETEK J Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélés Magyarországon 1849-1914. Bp. 1980. Agrártörténeti tanulmányok 8. Szerk.: Gunst Péter, Hoffmann Tamás. 2 Szita lAszló: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században. Somogyi Almanach 52. szám. Szerk.: Szili Ferenc, Kaposvár 1993. 32. p. 3 Uö.: id. m. 39 p. 4 KorabinszkyJános Mátyás: Lexikona Széchényi Ferenc támogatásával jelent meg. Pozsonyban 1786-ban Alas Regni Hungáriáé... Pozsony 1817. Magyarország leírása... Készítette Vályi András Királyi Magyar universitásbeli professzor. Budán... 1. k. 1796. II. k. 1799. III. k. 1799. Topographisches Post = Lexikon aller einverleibten Provinzen und SIEBENBÜRGEN in sich enthalt. ( 1— IV. Band). Mit höchster Bewillingung der k. k. Finanz Hofstelle heransgeben von CHRISTIAN Crusius controlirenden Officier der. k. k. Postwagen Haupt Expedizion. Wien, gedrucht bei Mathias Andreas Schmidt, k. k. Hofbuchdrucker. 1804—1809. Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML). Somogy vármegye Közgyűlésének Protocolluma 1772. Szita László: id. m. 85-114 p. 5 Schmidt János: Tolna, Baranya, Somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája 1713-1781. I. k. 264. p. Kézirat, gerlingeni Városi Levéltár és Könyvtár. Szita László: id. m. 65. p. Dr. Sprenger Mária: A Eestetich család Somogy megyei német telepítése a XVIII. században. SML. Kézirat. 6 Ladányi Sándor: 1721. évi vallásügyi vizsgálat Somogy vármegyében. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 3. k.: Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1972. 91-118 p. 7 Kováts Zoltán: Somogy megye és községeinek népességi viszonya a török uralom megszűnésétől az első népszámlálásáig. 1690-1784. SML. kézirat. uő.: Somogy megye népesedése a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. Somogyi Almanach 12. szám. 8 Magvar Országos Levéltár (továbbiakban MOL). Augusz Antal Tolna Megye Kerületi Főbiztosa iratai 1849-53. D, 68. 5. cs. 1850. 130. sz. Szita László: id. m. 115-131. p. SML. Megyefőnöki iratok 2643/1853. Az adatokat össze lehet hasonlítani Fényes Elek Magyarország Geográfiai szótára. Pest 1851. Téglás Ferenc: Dunántúl népességének változása a török uralom megszűnése óta. Történetírás. I. évf. Bp. 1937. 294-312. p. Vizekner (Vízaknai) Antal: Nemzetiségek aránya Magyarországon az 1851-i és 1881-i népszámlálás alapján. Bp. 1886. Szabó Pál: Dunántúl népe 1830-1920. Bp. 1931. Ajtay József: Magyarország tájnépességi viszonyai a XVII1. században. Bp.-i szemle. XI.. évf. Bp. 1904. 64-83. p. 9 Szita lAszló: id. m. 122. p. 10 LIő.HIo. 11 Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848. Szerk.: Szita László, Kaposvár, 1988. 12 Uő: id. m. 144-157. p. Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. T. Mérey Klára-. Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. Kaposvár, 1962. Takács Lajos-. Sertésmakkoltatás Dél-Dunántúlon a XVIII. században. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1986. 17. p. Király István-. A Somogy megyei lótenyésztés. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár, 1982. 213-242. p. Király István-. Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből (1848-1945). Somogyi Almanach 7. sz. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár. 13 SML. Főispáni iratok 82/1906. 14 SML. U. o. 5. p. 15 SML. U. o. 2. p. A tiszta magyarlakta községek az alábbiak voltak; 1. Drávafok (Markóczal együtt) a Szigetvári járásban. 2. Gárdony, 3. Drávatamási, 4. Péterhida, a Barcsi járásban. 5. Udvarhely, 6. Gyékényes, 7. Zákány, 8. Őrtilos, 9. Bükkösd a Csurgói járásban.