Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
VI. A magyar kisebbség sorsa Horvát-Szlavónországban
Id SML. Uo. 2. p.Jelentékeny magyar többséggel bíró községek; 1. Endrőcz. a Szigetvári járásban. 2. Pálfalu, 3. Barcs, 4. Babócsa, a Barcsi járásban 5. Bélavár, a Nagyatádi járásban, 6. Berzence, a Csurgói járásban. 17 SML: uo. 3. p. Jelentéken\ vagy legalábbis számottevő magyar kisebbséggel bíró községek: 1. Sztára, 2. Drávakereszt úr (Révfaluval), 3. Teklafalu, a Szigetvári járásban. 4. Drávaszentmárton, 5. Szentborbás, 6. Lakócsa, 7. Tótújfalu, 8. Potony, 9. Bolhó, a Barcsi járásban. 10. Heresznye, 11. Vízvár, a Nagyatádi járásban. 12. Belezna, a Csurgói járásban. 18 SML. Uo. 3. p. 19 SML. Uo. 4. p. 20 IvcDivosiSzabó Tibor: Délkelet-Dunántúl szerepe a Kecskemét XVII. századvégi migrációjában. Baranyai Helytörténetírás 1983/84. Szerk.: Szita László, Pécs 1985. 13-25 p. 21 Szita László: A szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke után. BH. 1978. 87-151. p. 22 BML - Baranya Megyei Levéltár. Conscriptio domestica. 1701-1752. A mutatót birtokosok szerint összeállította Törtely Károlyné Palatinusz Etelka. 23 Budától - Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek azz 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez: Szerk.: Szita László, Pécs, 1987. Lásd e kötetben a fővezér naplóját. 24 FerdinándIlengi: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn. 1688-1752.1— II— III. kötete. Darmstadt, 1983. (Táblázatok) 25 Szita László: A baranyai németek és délszlávok története. 1867-1948. Nemzetiségeink. Pécs, 1987. Szerk.: Majorlaki Jánosné. 7-43. p. 26 BML. Megyefőnöki ir. 1850. évi népszámlálási biztosok kontrollnak használták. 27 Hölhling Miksa: Baranya helyirati statisztikai tekintetben. Pécs 1948. 28 Magyar Korona Orsz. Népszámlálásai: 1890., 1900., 1920. évi kötetek. 29 Solymár Imre: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Baranyai Történetírás. 1990/1991. Pécs, Szerk.: Szita László 345-394. p. 30 Das Deutschtum im Rumpfungarn mit etnografischen und siedlunggeschictlichen Karten. / H. Schmiedt, Rogerius Schilling, J, Schnitzer Herausgegeben: Jakob Bleinger Bp. 1928. (Több helyen a számításokat pontosítottuk.) 31 Uo. 32 Andrásfalvy Bertalan kutatásai a Hegyháti járás területén részletesen mutatják be. Északmeeseki ga/.dálk< tdási jellcmv< >nás< >k. MTA Dunántúli Tud< >mánvos Intézet. Kézirat. 33 Disci: Bleyer im. 100-115. p. 34 Csema Anna — Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd. 1986. 2. p. 35 Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna - Baranya - Somogyba a XVIII. század első felében. Győr, 1939. 36 Dr. Szilágyi Mihály-. Az újratelepülő, Tolna megye 1710-1720. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk.: K. Balogjános, Szekszárd, 1983. 33-125. p. 37 Schmidt János: id. m. 38 Uő. id. m. 16. p. 39 Dr. Szilágyi Mihály: id. m. 48. p. 40 Uő. id. m. 49. p. 41 Egyed Antal: Nemes Tolna vármegyének topográfiai leírása. Tudományos gyűjtemény. 1838. VI. kötet. 42 Csema Anna—Kaczián János : id. m. 3- p. 43 Uő. id. m. 4. p. 44 Uő. id. m. uo. 45 Uő. ici. m. 5. p.
