Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VI. A magyar kisebbség sorsa Horvát-Szlavónországban

miniszterelnöknek e vádra az alábbiakat válaszolta, „...mi sem áll távolabb tőlünk, mint Horvátországban magyarosítani... egyesületünk működéséből minden pártpolitika ki van zárva, s hogy ennek minden egyes tagját csakis a legönzetlenebb magyar hazafi indította arra, hogy egyesületi kötelékbe tömörülve támogassa azt..."""' A Julián Egyesület szándéka kétségkívül az. volt, bogy a szlavóniai magyarság kulturális, társadalmi és gazdasági gondozását magára vállalja. A politikától azonban aligha tudta távol tartani magát, mert a politika behatolt a társadalom és a gazdasági élet minden szférájába és a mindennapi életbe egyaránt. A Julián Egyesület a kisebbségben élő magyarság nemzeti gondozását elsősorban a tanítókkal próbálta megvalósítani. Nem véletlen, hogy a horvát és a szerb lakosság dühe elsősorban ellenük fordul, atrocitások érik őket, nem riadnak vissza a tettleges bántalmazásoktól sem. Többségük mindezek ellenére helytállt. 1907-ben már 44 könyvtárat hoztak létre, mindegyikben száz kötet állt az olvasók rendelkezésére. Általában a meséket, a költeményeket, az elbeszéléseket és a történelmi könyveket kölcsönözték az olvasók, a gazdasági szakkönyvek még nem voltak népszerűek. Pedig az utóbbiak ismeretében lehetett volna fejleszteni a gazdaságot. Szlavóniában 18 vándorkönyvtár működött, amelyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa adományozott a Julián Egyesületnek.

226 A Dunántúli Evangélikus Református Egyházkerületi Püspöki Hivatala is támogatta a könyvtárügyet, amelynek 1905. évi állapotát a 7. sz. táblázatban láthatjuk. A Julián-iskolák tanítói előadásokat tartottak és a felnőtt analfabétákat oktatták. 1910-11. év telén 362, az 1911-12. évben pedig 571 népies felolvasást tartottak, a gazdasági előadásokat pedig vetítőgépekkel tették vonzóbbá.

22 A magyar népdalok tanításánál gramofont is használtak. Közben a könyvtárak az adományok révén szépen fejlődtek. 1912-ben az egyesület már 11 nagyobb népkönytárral, 32 vándorkönyvtárral, 111 gazdasági népkönyvtárral, 21 ifjúsági könyvtárral rendelkezett. 128 helyen 175 könyvtárat vehettek igénybe a magyar olvasók.

228 7. sz. táblázat Kimutatás a szlavóniai ev. ref. egyházak népkönyvtárairól (1906) Sorszám Egyházközség neve Van-e népkönyvtár? 7. 5. 6. 1 2 3 4. Maradék Magyarrét Szentlászló Korenicsni Brekinszka Haraszti Ujbanovce Van. Szorgalmasan olvassák. Nincs. Nagyon szükséges volna. Iskolai könyvtára van, mintegy 400 munka. Köztük a nagyméltóságú Földmívelésügyi miniszter adományából egy szép népkönyvtári gyűjtemény. Van, mintegy 100 kötet, de már mind elolvasták, a gyülekezeti tagok. Újabb könyvekre volna szükség. Nincs. Felállítását a hívek nagyon kérik. Nincs. A lelkész értesítése szerint olvasni nagyon szeretnének. 1905. év tavaszán kaptak a nagymélt. földmívelésügyi miniszter úrtól 100 kötetes könyvgyűjteményt.