Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VI. A magyar kisebbség sorsa Horvát-Szlavónországban

Sorszám Egyházközség neve Van-e népkönyvtár? I 1. 10. 9. 8. Terezovac-Suhopolje Jamarica és vidéke Nagypisanica Kórógy Van 180 kötet, a Dunántúli Közművelődési Egyesület adománya. A lelkész értesítése szerint a Julián Egyesület is szándékozik itt népkönyvtárat létesíteni. Nincs. Hz iránt való kérvényt 1905. június 21-én 240/1905. sz. alatt terjesztette fel a Püspöki Hivatal a nagyméltóságú Vallás és Közokt. Minisztériumához. Választ ez ideig nem kapott. Nincs. Felállítása nagyon ajánlatos volna. Nincs. A leikész értesítése szerint felállítása a magyarságra nagyon hasznos volna. A könyvek összetétele láthatóan megváltozott, a könyvtárak túlnyomó részben gazdasági ismereteket tartalmazó könyveket kaptak. A könyvtárállomány ötven százalékát már ezek a kötetek alkották. Rendkívül népszerűek voltak a naptárak is, amelyeket a növekvő érdeklődésre való tekintettel, minden évben magasabb példányszámban jelentettek meg. A naptárakban, a népet leginkább érdeklő aktuális kérdésekkel foglalkoztak. Azokhoz szólt, akik a távoli falvakban, vagy a pusztákban még nem voltak rendszeres olvasók, de azokká válhattak. Hasznos ismereteket és tanácsokat adtak az olvasóknak, a telekkönyvet, a katasztert, az illetékszabályokat, az adásvételi szerződés kellékeit, a jelzálogos kölcsön feltételeit és felvételének a módját ismertették, évről évre terjesztették a szövetkezeti eszme gondolatát és annak előnyeit. Népszerűsítői ugyancsak a tanítók voltak, akik nem egy helyen a könyvelői feladatokat is elvállalták. „A Dráván túl 75 magyar hitelszövetkezet alakult és fokozatosan erősödik"

229 - olvashatjuk a jelentésből. A kisipar fejlesztését is támogatták, szlavóniai tanulókat küldtek dunántúli mesterekhez ipart tanulni. Pécsre és a csurgói gimnáziumba magyar fiatalok jöttek Szlavóniából, akik tandíjkedvezményben részesültek, 1912-ben 32 szlavóniai magyar tanonc részesült kedvezményes taníttatásban. A szlavóniai magyarságot a föld vásárlásával, a birtok gyarapításával járó anyagi terhek igénybe vették, így nemigen maradt pénzük gyermekeik taníttatására. Az egyesület működése Szlavónián túl is eredményesen érvényesült. Kapcsolatot tartott a Boszniában lévő Szarajevói Magyar Egyesülettel, Hercegovinában pedig a Mosztári Magyar Kultúregyesülettel, amelyek magyar népiskolák és óvodák szervezését szorgalmazták. 1912-ben Boszniában már 539 gyermek látogatta a magyar iskolákat. A Boszniába küldött kalendáriumot kétezer példányban terjesztették, amelyek igen keresettek voltak.

230 Ezeket a törekvéseket azonban a horvát sajtó jelentős része negatívan értékelte, és gyakran szélsőséges hangnemben támadta a Julián Egyesületet. így nem csodálkozhatunk azon, hogy az atrocitások a kultúra területén is jelentkeztek. Halász Dániel színtársulata 1909-ben a Verőce megyei Szlatina községben lévő kőszínházban több magyar színművet adott elő. A községben lakó magyarok örömmel fogadták a társulatot, esténként szép számmal látogatták az előadásokat. A horvát lakos-