Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)
VII. Kivándorlás Amerikába
megoldódik a bonyolult probléma. Szerinte Amerika azért vonzza a magyar embert, mert ebben az országban sok minden taszítja. Úgy gondoljuk, a korabeli olvasók is hasonló álláspontot képviseltek. Molnár Lajos, Vér Pál cikkére szokatlanul gyorsan válaszolt. Ezúttal a kivándorlás újabb negatív hatását hangoztatta, amely szerint a kivándorlók jelentékeny része az USA-ban olyan tanokkal fertőződik meg, amelyek idehaza károsan hatnak. Azzal a véleményével azonban egyet kell értenünk, hogy az állam a felhalmozott gazdasági szociális és társadalmi problémákat egyedül megoldani nem képes. A diagnózisa e tekintetben helytálló, de az igazságosabb közteherviselés gondolatáig nem jut el. A nagybirtokok kisbérleti rendszerré való átalakítását veszélyesnek tartja, mivel az a marxizmus térhódításához vezetne. Elismeri, hogy „Közvetlenül szerzett adataink nincsennek az amerikai élet előnyeiről és hátrányairól". 287 Ezért ennek tanulmányozását indokoltnak tartja. A kivándorlásról folytatott polémiában kiemelkedő szerepet játszott ifj. Leopold Lajos, a tudós közgazdász „gyárak nélkül - Egy pusztuló vármegye emlékirataiból" című kötet szerzője. Miért megy a magyarság Amerikába? című vezércikkében tudományos módszerrel valóban választ tud adni e nem könnyű kérdésre. Látásmódja és véleménye összecseng az akkor már halott somogyi tudós gróf Széchényi Imre 1883-ban megjelent „Amerikai levelek" című könyvének gondolataival. Leopold a cikket szellemesen indítja, azzal a kijelentésével egyetértünk, hogy a magyarok nem azért mennek Amerikába, mert itt nem tudnak megélni, hanem azért, mert ott jobban élnek. Ez esetben nyilvánvalóan nemcsak az életszínvonalbeli különbségre, hanem az élet minőségére is gondolt. Az USA előnyét az európai országokkal szemben minden tekintetben érzékelte, gazdasági fölényét, természeti gazdagságában, a magasabb szintű termelési struktúrájában és a demokratikus viszonyok kiteljesedésében látta. Ebből következik a magasabb munkabér, a munkaintenzitás növekedése és az általános jólét. Ez teszi lehetővé, hogy az USA-ban a munkások három, sőt ötszörösét keresik, mint Európában a hasonló körülmények között dolgozók. A bérek magas szintjére a több mint kétmillió szervezett munkás ügyel. Leopold cáfolja azokat az állításokat, amely szerint a munkásokat jobban kizsákmányolják, mint pl. Magyarországon. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy „a kivándorló a megélhetés legfontosabb szükségleteit olcsóbban kapja meg, mint hazájában." 288 Mindebből aztán logikusan vonja le azt a következtetést, hogy ott a munkások több kenyeret, húst és egyéb élelmiszert fogyasztanak, mint idehaza. De olcsóbban tudják megvásárolni a ruházatot, a közszükségleti cikkeket és a lakásbérlet is kedvezőbb. Ez az oka, hogy Amerika a kivándorlókat egyre nagyobb számban tudja elcsábítani, egyeseket ideiglenesen, míg másokat arra késztet, hogy hazájukat véglegesen elhagyják. Leopold szakmai felkészültsége igen imponáló, cikkében jó néhány amerikai szerző tudományos munkásságára utalt. Szinte áttekintette az oktatásügy és az infrastruktúra egészét, látja a gazdasággal való kapcsolatot. Felismeri, hogy Amerika nemcsak többet, hanem jobban és olcsóbban is termel, ez teszi lehetővé, hogy többet is fizet a polgárainak, és a bevándorlóknak egyaránt. Ha Magyarország meg akarja tartani a potenciális kivándorlókat, akkor a hazai viszonyokat sürgősen meg kell reformálni. Dr. Csizmadia Géza is több ízben kifejtette véleményét a kivándorlással kapcsolatosan. 1907-ben „Küzdjünk a kivándorlás ellen" címmé írta meg véleményét. 28 "
