Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

II. Az agrárkapitalista fejlődés hatása a parasztság kivándorlására a Délkelet-Dunántúlon

A társadalmi feszültséget növelte, hogy a földjüket vesztett parasztok tetemes része Pécsre özönlött. E szakképzetlen réteg kiszolgáltatva a munkaadóknak, alacsony bérért dolgozott, és az éhhalál szintjén élt, bérleti lehetőség hiányában elképesztő szociológiai körülmények közepette, ez a réteg vette kezébe először a vándorbotot Szlavóniába, majd később Amerikába. A német iparosok tetemes része Németország nagyvárosaiban és a bányavidékeken kereste boldogulását. TOLNA MEGYE Tolna megyében - a dualizmus évtizedeiben - a mezőgazdaság tőkés fejlődésének feltételei csak lassan és ellentmondásoktól terhelten bontakoztak ki. A különböző birtoktípusok az 1870-80-as évek agrárkríziseire eltérő módon reagáltak. Az átalakulás tehertételeit - Somogyhoz hasonlóan - itt is a paraszti birtokok viselték. A századfordulón (1900-ban) a birtokstruktúra az alábbi képet mutatta:

69 a) A gazdaságok összes számából %-os megoszlás szerint törpebirtok kisbirtok középbirtok nagybirtok (1-5 kat. h.) ( 5-10 kat. h.) ( 100-1000 kat. h.) (1000 kat. h. több) 62,04 37,42 0,37 0,17 b) A gazdaságok összes területéből %-os megoszlás szerint törpebirtok kisbirtok középbirtok nagybirtok 7,29 44,32 9,34 38,96 Somogy megyéhez hasonlóan itt is a kevesek kezében koncentrálódott a föld tetemes része. A torz birtokstruktúra kialakulása és fokozatos romlása kétségkívül a porosz utas fejlődés rovására írható. E megyében a törpebirtokosok meghatározó szerepet töltöttek be, csaknem kétszer akkora területtel rendelkeztek, mint a somogyiak. A kisbirtokosok ugyancsak 6,9% -kai nagyobb területet birtokoltak. A középbirtokosok részesedése azonban az uradalmas Somogy mögött maradt. A válságok itt is leginkább a parasztság alsóbb rétegeit érintették, a differenciálódás, illetőleg a deklasszálódás őket sújtotta. 1900-ban a 32,5 ezer parasztbirtok átlag 8,31 kat. holddal rendelkezett, tíz évvel később számuk öt és félezerrel megnövekedett, de már csak 7,28 kat. hold volt a birtok átlag nagysága. 0 A pauperizálódás a törpebirtokosokat sújtotta, számuk 31%-kal növekedett, a föld nélküli tömeg pedig látványos gyorsasággal nőtt. Tolna megyében a gazdasági és a politikai hatalom a nagy- és a középbirtokok kezében koncentrálódott. A századelő évtizedeinek a végén (1910-ben) a tizenhat nagybirtokos, az ötvenkettő nagybérlő és az ötvenegy középbirtokos minden tekintetben meghatározó szerepet játszott. Bár az utóbbiak gazdasági ereje lényegesen kisebb volt. Amíg egy nagybirtokosra átlag 13 721 kat. hold jutott, addig egy középbirtokos mindössze 857 kat. holddal rendelkezett. 1 A mezőgazdaság strukturális átalakulását több tényező tette szükségessé. A filoxéra különösen nagy károkat okozott főképpen a parasztgazdaságoknak, amelyekben a szőlő művelése meghatározó szerepet játszott. A demográfiai növekedés következtében a családtagok között szétaprózódtak az egyébként is szűkös megélhetést biztosító kisbirtokok. A fokozódó adóterheket ideiglenesen a magas bank-