Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860-1914 (Kaposvár, 1995)

VII. Kivándorlás Amerikába

Megye 1899-1904 1905-1907 1908-1913 Összesen években kivándoroltak száma Baranya Somogy Tolna 212 490 1159 1328 4726 4635 1729 4315 8134 3 269 9531 13728 Tolna megyéből távoztak a legtöbben, Baranyából viszont a legkevesebben. Az említett megyék nemcsak abban különböznek egymástól, hogy a kivándorlók száma jelentős eltérést mutatott, hanem a végső úticél tekintetében is. Amíg a somogyi kivánd( >rlók döntő többsége az l SA-ban kereste boldogulását, addig Baranya megye német ajkú lakossága inkább Németországba távozott, többnyire a szénbányákban talált munkalehetőséget. A régióban a kivándorlókat azonos okok motiválták. Az 1870-es évektől pusztító filoxéra a parasztság jelentős részét érzékenyen érintette. A növekvő közterhek, az adók, az agrárágazat strukturális átalakulásából adódó munkanélküliség, valamint a kivándorlási ügynökök káros tevékenysége ugyancsak növelte a kivándorlók számát. Az eladósodás veszélye a Damoklész kardjaként függött a törpebirtokos parasztság feje fölött.

4 A végrehajtások során százak és ezrek váltak földönfutóvá. A városok befogadóképessége azonban az ipar fejletlensége következtében csak korlátozottan tudta a nincstelenek igényeit kielégíteni. Mindezeken túl a már korábban kivándoroltak csábító üzenetei és főképpen pénzküldeményei adták meg a végső impulzust a kivándorlásra. A fiatalabb nemzedék vette kezébe a vándorbotot, jó néhányan először hagyták el a falut és azt az életformát, amely őket minden szállal a földműveléshez kötötte. Az óceán túlsó partján aztán elnyelték őket a kohók, a bányák és a gyárak. Meg kellett szokniuk a szokatlan hideg teleket, a szélsőségesen meleg nyarakat és az ipari munka embert próbáló követelményeit és veszélyeit. A kivándorolni szándékozókat azonban mindezek nem tántorították el, másfél millióan hagyták el a történelmi Magyarországot, akik közül sokan az illinoisi bányák mélyén találtak végső nyughelyet.

5 Az. USA a bevándorlóknak sokszínű arcát mutatta meg. Egyszerre volt vonzó és taszító, szeretetre méltó és gyűlöletes, befogadó és tartózkodó, könyörületes és könyörtelen, simogató és közömbös. Az. új hazától - akár ideiglenesnek vagy véglegesnek tekintették azt - a bevándorlók egyszerre kaptak könnyet és mosolyt, örömet és bánatot, gazdagságot és szegénységet, jogot és sérelmet, félelmet és önbizalmat. A szerencsések és a tehetségesek elsősorban az előnyöket élvezték, míg sokan csak egy sírhelyet mondhattak magukénak. Mégis elmondhatjuk, hogy az USA a lehetőségek országa volt, főképpen a közép-európai kivándorlók számára. A XLX. században az USA gazdaságának egyenesívű és a korábbiakhoz képest rendkívül dinamikus fejlődése - az időszakos megtorpanások ellenére - Európa valamennyi országát érintette és hatott is reájuk. A hatás többek között a népvándorlásnak beillő kivándorlásban is megmutatkozott. Tanulmányunkban e folyamatot 2. KNÁNDORIÁS EURÓPÁBÓL ÉS MAGYARORSZÁGRÓL A STATISZTIKA TÜKRÉBEN