A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

Kevés az órákon a probléma, a kérdés. Ismertetik a két munkáspárt egyesülését, de kevés szó esik arról az órán, hogy miért volt erre szükség elméletileg és gyakorlatban egyaránt. Az egyesülés a kommunista platform alapján ment végbe, miért volt az egyesülés mégis formális.

Helyes példákkal bizonyítják a Vörös Hadsereg 'hősies harcát, sikereit, de nem beszélnek arról, hogy milyen körülmények között sikerült ezt a hadsereget létrehozni. (Négyéves háború után, Linder Béla által teremtett légkörben. — »Nem akarok többé katonát látni!« —)

Olyan »simán« mutatják be március 21-ét, mintha az nem is harc eredményeként született volna meg.

Nincs szó a kettős hatalomról. De arról ships szó, hogy 1919. március 21-én még a burzsoázia laghaladottabb része is meghátrált, és hogy az SZDP nem merte vállalni a hatalmat egyedül, csak a »hazátlan bitangoknak« tartott kommunisták próbálták megmenteni azt a hazát, melyet a reakció vitt a pusztulás szélére.

Miből származnak ezek a hibák?

1. A szaktanárok gyenge előképzése. A megye 63 középiskolás történelem-szakos nevelője közül 33-an 1959 előtt végezték el az egyetemi tanulmányaikat. (Ez a nevelők 52 %-át jelenti.) Olyan időben szereztek tanári diplomát, amikor még a Tanácsköztársaság honvédő harcát nem az északi hadjárat, hanem a Rákosi Mátyás »vezette« salgótarjáni csata fémjelezte. Sajnos az egyéni továbbképzés sem erős oldala nevelőinknek.

2. Zavaró a tankönyvi szöveg gyakori változása. A régi tankönyv szerint a proletárdiktatúra »elbukott«. A reformtankönyv nagyon helyesen a jobb »megdöntötték« szót használja. Az évekig hangoztatott szó annyira átment a szaktanári szóhasználatba, hogy napjainkban csak elvétve használják nevelőink a »leverték«, »megdöntötték« szavakat.

3. Sokára realizálódnak tankönyveinkben a legújabb kutatás eredményei. Ebből következik a »kettős igazság«. (Más van a tankönyvben, mást olvashatunk a szakirodalomban, a napi sajtóban.) A »kettős igazság« nagyon zavaró, fokozza a szaktanári bizonytalanságot, növeli a »tévedési« százalékot és azok kijavítási gondjait.

4. Az események értékelésének viszonylag gyors változása. Dr. Mészáros Károly elvtárs vetette fel előadásában, hogy a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikája (az ipar azonnali és teljes szocializálása) teljesen eltért a szovjet-oroszországi fejlődéstől és megfelelt a magyarországi adottságoknak. A párt az ipar azonnali és teljes szocializálását azért volt »kénytelen« 1919. március 21. után megvalósítani, mivel nem nyújthatott március 21. után kevesebbet, mint amit március 21-e előtt a munkások tettek, miután több gyárat már elfoglaltak, »szocializáltak«. Ugyanakkor az 1968. szeptemberben kiadott új tankönyv szerint a Tanácsköztársaság megdöntésének egyik okát abban rögzíti, hogy politikájában másolta az orosz példát és nem alkalmazta alkotó módon a marxizmust a magyarországi viszonyokra.

Mi gyarló történészek úgy érezzük, hogy az »átadás« területén erőnkhöz méltóan elvégezzük azt a munkát, amit tőlünk a kutató történészek elvárnak. Kérjük történész kutatóinkat segítsék munkánkat újabb bátorhangú szakkönyvekkel, tankönyvekkel. íróinktól pedig azt kérnénk.

274