A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

teremtsenek ennek az időszaknak olyan irodalmat, mint amilyen példá­ul a két világháború közötti időszak antifasiszta harcairól készült. 5. Varga Teréz, a KISZ Somogy megyei Bizottságának titkára arról beszélt, hogy a Tanácsköztársaság idején a kaposvári, a csurgói és a nagyatádi szocialista diákok, haladó szellemű ifjúmunkások, parasztfiata- !ok mindig ott voltak, ahol lenni, cselekedni kellett a haladásért. Amikor a kisdobosokat, az úttörőket és a KISZ-eseket a Tanácsköz­társaság forradalmi hagyományainak a kutatására és ápolására ösztönöz­zük, akkor a forradalmi tettek gazdag tárházát nyitjuk meg ifjúságunk előtt, hogy azok alapjaivá váljanak a fiatalok hazaszeretetének és prole­tár-internacionalizmusának. Az ünnepi készülődés időszakában a pajtások, az ifjúkommunisták, a diák- és katonafiatalok magnóval és jegyzetfüzettel nem egyszer ke­resték fel otthonukban a veteránokat, Balogh Istvánt, Somogyi Pált, Ambrus Mihály elvtársakat. Ifjaink százai és ezrei szívükben és agyukban őrzik a neves és névte­len hősök tetteit. Ezeket örökítettük meg albumban, magnószalagon, kis- filmen és pályázatokon. Sárgult fényképek kerültek elő, régi levelek és szakadozott szélű új­ságok. így került a Táncsics Mihály Gimnázium tanulóinak kezébe az is­kola haladószellemű diákjainak lapja a Tanácsköztásaság idejéből — a Voluntas és az Ifjúmunkás. A Voluntas első száma 1919. február 8-án jelent meg Hudra László tanár beköszöntőjével. És most új Voluntas II. évf. első számát — 50 év után — 1969. február 8-án jelentették meg, ugyanabban a formátumban, ugyanazzal a beköszöntővel. Ahogy félév­századdal ezelőtt szoros kapcsolat jött létre a gimnáziumi tanulók és nyomdászfiatalok között, akik akkor együtt szedték és nyomták ki a la­pot, most ugyanazt ismételték meg. Számunkra ez a múlt, fegyver a kezünkben a fiatalok kommunista neveléséért folyó munkában. Ezt bizonyította a hetekkel ezelőtt lezajlott »Hősök nyomában« című történelmi vetélkedő is, amelyen több mint öt­ezer fiatal versenyzett. E vetélkedőn a kaposvári Munkácsy M. Gimná­zium, a csurgói Csokonai és a fonyódi gimnázium csapatai voltak a leg­jobbak. Bebizonyították e fiatalok, hogy ismerik a magyar munkásmozgal­mat, de arra is figyelmeztetett a vetélkedő bennünket, hogy jobban kell törődni az oktató- és nevelőmunkán belül a helytörténeti ismeretekkel. Ma már egyre több emlékmű, emlékoszlop, emléktábla, intézmény­es utcanév hirdeti a somogyi 19-es hősök nevét és tetteit, Latinca Sán­dorét, Tóth Lajosét, Farkas Jánosét, Krénusz Jánosét, Ladi Jánosét, Ősz Ferencét (a marcali Lenin fiúét), Máyer Istvánét (a jogszigorlóét) és a többiekét. Egyre sokasodik azoknak a KISZ alapszervezeteknek, bri­gádoknak, úttörőcsapatoknak a száma, akik somogyi 19-eseket választa­nak névadóknak, példaképnek. Üj szocialista hagyományok és ünnepek keletkeznek a hagyományos megemlékezések mellett. A Latinca békeme­275

Next

/
Thumbnails
Contents