A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

helyi igazgatás apparátusát: 1. a szocialista ipar szervezése és megteremtése, és 2. a szocialista irányba haladó mezőgazdaság megszervezése érdekében. E kardinális feladatok megoldására az iparigazgatás területén az ipari termelési tanácsokat és azok adminisztratív hivatalait, a mezőgazdaság területén pedig a birtokrendező és a termelést biztosító bizottságokat és a termelés technikai zavartalanságát biztosítani hivatott kerületi mezőgazdasági központi műszaki hivatalokat állították fel.

Az ipari termelési tanácsokat a Forradalmi Kormányzótanács LXIX. számú és a Szociális Termelés Népbiztosságának 46. számú (megjelent április 20-án) rendelete alapján szervezték meg minden olyan városban és községben, ahol legalább 3 szocializált vagy szocializálandó ipari-, bánya-, vagy közlekedési üzem volt. E tanácsokban az üzemek termelési biztosai, az üzemi munkástanácsok elnökei, a munkások küldöttei, a szak- szervezetek képviselői, a helyi munkástanácsok tagjai és a meghívott szakemberek foglaltak helyet. A Tanács május 9-én alakult meg a megyében.

A törvény a helyi ipari tanácsok ideiglenes voltát (a szocializálás keresztülviteléig és a termelés folyamatosságának biztosításáig) hangsúlyozva, a hatáskörükbe utalt teendők »állandó és közvetlen« végzésére saját kebeléből elnököt és az ügyek intézésére választott intéző bizottságot állított, amelynek -— az elnököt is beleértve — 3-nál kevesebb és 9-nél több tagja nem lehetett.

Ugyanezen törvény 5. §-a a kerületi ipari termelési tanácsokat is felállította. Így szerveződött meg a Kerületi Ipari Termelési Tanács Kaposvár székhellyel is május 10-én, amelyhez két kerület is tartozott: Somogy és Baranya. Ezúttal szeretnék egy 1918. április 3-án, a Pécsi Naplóban megjelent cikkre utalni, amely szerint — a kereskedelmi és az ipar kamarák Szterényi József átreformálási tervezetének keretében -— Kaposvár város vezetősége — a város és a megye régi kívánságának megfelelően — új iparkamara felállítása érdekében tette meg az első lépéseket. Miután a terv a Pécsi Kamara ellenállásán akkor meghiúsult -— a megye a várossal együtt csak 15 ezer korona kamarai járulékot fizetett a minimális 65 ezer helyett — csak arra lett volna lehetőség, hogy a városban egy kamarai kirendeltséget állítsanak fel. Lám, alig múlt el egy esztendő, a Tanácsköztársaság második hónapjában a megyének és a városnak már ez a terve is megvalósult, sőt a korábbi polgárikori kamarai igazgatás fordítottjaként még Baranyára is kiterjedő hatáskörrel szervezték meg a Kerületi Ipari Termelési Tanácsot Kaposvár székhellyel.“/8.

E Kerületi Tanácsban a) a kerületben levő helyi ipari termelési tanácsok intéző bizottságainak a tagjai, b) s mindazon község vagy város, — amelyben legalább 100 szervezett munkás dolgozott — egy-egy kiküldöttje, valamint c) különféle szakemberek vettek részt. Ennek is volt 5 tagú intéző bizottsága, amelynek elnöke a Szociális Termelés Népbiztossága által kinevezett kerületi termelési biztos volt. Mindkét ipari tanács intéző bizottsága általában iparáganként szervezett osztályokban fejtette ki részben tanácsadói, részben pedig végrehajtószervi tevékenységét. A tanács operatív területi végrehajtó szerve a Kerületi Termelési Biztos-.

94