A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

ból. Az említett 26 gazdaság közül csupán kettőben ítélték a járás gaz­dasági vezetői a gépi felszerelést intenzívnek, kilencben jó közepesnek, tizenötben pedig vészesen hiányosnak.’ A mezőgazdaság termelőerőinek nagyarányú pusztulásában jelentős szerepet játszó háborús gazdálkodás adatai után vessünk egy pillantást a »szegény néposztály siralmas helyzetére« its, azaz a hadból hazatérő munkások és munkácsaládok helyzetére. Az 1917. október 11-én alakult Kaposvári Általános Fogyasztási Szövetkezet (alapítói Tóth Lajos, Rózsa Sándor kaposvári nyomdászok és Urbanek József szabász voltak), amely 1919. március 2-i közgyűlésen cégváltoztatást eszközölve, Somogy megyei Munkások Fogyasztási Szövetkezete névvel folytatta áldásos tevékenysé­gét Tóth Lajos ügyvezető igazgatásával azt a célt tűzte maga elé, hogy 1. a proletárnép elviselhetetlen helyzetén javítva a gondterhes munkás­népen segítsen, 2. a hatósági sorbanállástól tagjait megkímélje, 3. az ijesztő módon megszaporodott lánckereskedelem uzsorájából kiszabadítsa a munkásokat, s végezetül 4. a »minden protekció nélküli munkásságot * hozzájuttassa a nélkülözhetetlenül szükséges élelmiszerekhez és egyéb közszükségleti cikkekhez (zsír, szén, petróleum, ruha, cipő, hitel, lakás stb.). A szövetkezet motorjának: Tóth Lajosnak ügybuzgó tevékenysége folytán a korábbi szövetkezet szűk kereteit e cél érdekében szét kellett feszíteni és a módosított alapszabállyal bővített üzletköröket azért állí­tották be, hogy a szövetkezet széles körű tevékenységével a munkásság helyzetén javítsanak a szükséglátta »borzalmas időkben«.8 ♦ ♦ ♦ A Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 2-án a Tanácsköztársa­ság ideiglenes alkotmányáról szóló XXVI. számú rendeletének 1. §-ában a Tanácsköztársaság célját az alábbiakban határozta meg: »A kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremetése.« Az új termelési rendszer megteremtésének az útján a proletár- diktatúra államának legfontosabb feladatai közé az ipar szocializálásá­nak a végrehajtása, s nyomában a szocialista termelés szervezése és irá­nyítása tartozott a Szocializálási Népbiztosságból átalakult Szociális Ter­melés Népbiztosságának országos főhatósági hatáskörében, középszinten pedig — a kaposvári Szociáldemokrata Párt és Munkástanács által létre­hozott direktórium hatáskörében, amely nem volt más, mint a önkor­mányzat helyi szocialista szerve, azaz, mint a néphatalomnak olyan alul­ról kezdeményezett újtípusú, átmeneti, kormánybiztosi szintű — amolyan kollektív főispáni-kormánybiztosság — politikai szerve, amelynek nem­csak a közigazgatás irányítása, a rend és a közbiztonság fenntartása volt a célja, hanem a termelés folyamatosságának a biztosítása is (ezért új­típusú!) az új kormánybiztos kinevezéséig, illetve a munkástanács meg­választásáig (ezért átmeneti!) a főispáni-kormánybiztosi interregnum idő­szakában. A gazdasági szakigazgatás területén az új forradalmi feladatoknak megfelelően az egyes népbiztosságok főként két irányban építették ki a 93

Next

/
Thumbnails
Contents