A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében
ben is sorra igyekezett visszavenni a hatalmat a munkástanácsoktól. A munkások, parasztok és értelmiségiek hősiesen védték a proletárhatalmat. Miháld községben Novák János kisgazda párti politikus, volt képviselő biztatására, megtámadták a direktóriumot, de a karhatalmi alakulatok helyreállították a rendet.109 Augusztus 3-án Farkas János, az igalí járás közigazgatási megbízottja, a következő távirati értesítést küldte a megyei munkástanácsnak: »Fehérterror mutatkozik járásomban, 25 fő katonai erősítést kérek.« Az igaliak a kért segítséget megkapták és rendet teremtettek. Az ellenforradalom szervezőinek jelentős részét letartóztatták.110 A szocialista erők másutt is ellentálltak a reakciós erők nyomásának. Balatonberényben üdülő budapesti fürdőzők augusztus első napjaiban a legnagyobb szervezettséggel terjesztették a lakosság körében az ellenforradalmi nézeteket. A helyi pártszervezet titkára távirati úton engedélyt kért Latinca Sándortól, hogy a községből eltávolíthassák a rendbontókat.111 Augusztus 5-én Simonfa községben a régi munkástanács elnöke megtagadta a községi pénztár-készlet, értékpapírok, községi dolgok átadását.1“ Tapsony községben a munkástanács augusztus 11-én még ülést tartott. E napon ment át a hatalom a régi községi elöljáróság kezébe.113 A mernyei körjegyzőséghez tartozó községekben, a csurgói és az igali járás több községében még augusztus 12-én, 13-án is működtek a munkástanácsok.111 Ezek a tények azt mutatják, hogy a hibák és a nehézségek ellenére is a munkástanácsok a dolgozó néptömegek államhatalmi szervei voltak, és igen erős szálak fűzték a tanácsokat a dolgozókhoz. A munkástanácsokban egyszerű munkások, cselédek, parasztok, értelmiségiek és más kisemberek vettek részt. A nemzet legjobb erői tötmörüitek a helyi munkástanácsokban. Ezért támogatta a tanácsokat a dolgozó nép. A Peidl-kormány megdöntése után, Tailián Andor, vármegyei főjegyző — aki egyébként fölajánlotta szolgálatait a tanácshatalomnak —, augusztus 8-án utasította a főszolgabírákat, azok pedig a jegyzőket, hogy állítsák helyre a március 21-e előtti közigazgatási apparátust és a képviselő testületeket.115 Kemény osztályharcban a Somogy megyei munkástanácsok is megszűntek létezni. Mint ismeretes, a munkáshatalom bukásának fő oka: a belső és külső reakciós erők, a burzsoázia nemzetközi összefogása, az imperialista hatalmak katonai túlereje volt. A magyar proletárdiktatúrát az imperializmus ölte meg. Dr. Horváth Ferenc augusztus 4-én a szakszervezetek ülésén elmondott felszólalásában kijelentette: »A politikai fordulatot nem a dolgozók elernyedettsége érlelte meg, nem is a belső ellenforradalom támadása. Az ellenforradalom a politikai fordulat folytán erkölcsi erőben semmit sem nyert, úgy a munkásság győzelmi önérzete semmit sem veszített. A közeli és távoli burzsoá államok gazdasági és fegyveres túlereje ütötte ki a dolgozók kezéből a diktatúrafegyverét.«1“1 A Somogy megyei munkástanácsok történetének számos tanulsága. van. 83
