A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Suri Károly: A munkástanácsok megalakulása és tevékenysége Somogy megyében

1919 elején megyénkben is erősen kiéleződtek az osztály ellent étek. A harc ekkor már a proletárdiktatúráért, a szocializmusért folyt. A harc középpontjába a munka és a tőke ellentéte került.

Ebben az időszakban a kaposvári munkástanács és a vidéki munkás- tanácsok a tényleges hatalom mind nagyobb részét ragadták magukhoz. A munkások és dolgozó tömegek követelései, a kommunista eszmék terjedése, a közigazgatás reakciós, súlytalan és lehetetlen volta arra késztette a tanácsokat, hogy lépjenek túl a közigazgatás ellenőrzésén és egyre több kérdésben intézzék a helyi ügyeket. A tanácsok tagjainak jelentős része szociáldemokratának tartotta magát, de gyakorlati tevékenységükben mind messzebb kerültek a hivatalos szociáldemokrata politikától, noha intézkedéseik sok esetben magukon hordták a szociáldemokratizmus bélyegét.

Az SZDP Somogy megyei szervezete január 5-én és 6-án megyei értekezletet tartott, amelyen megtárgyalták a szervezeti és politikai (feladatokat. A határozat hitet tesz a szocializmus »fokozatos megvalósítása« mellett; kimondja az önálló megyei munkássajtó létrehozását.

E határozat alapján a kaposvári munkástanács tagjai megjelentek Gerő Zsigmondnál, a Somogyi Hírlap tulajdonosánál, közölték vele a munkástanács határozatát, mely szerint a nyomda vállalatát a lappal együtt átveszik. Hajlandók őt az átvett értékekért kártalanítani. A nyomdatulajdonos természetesen tiltakozott az átvétel ellen. A megbízottak azonban kijelentették, hogy a munkástanács határozatát végrehajtják.“ Ez lényeges változást hozott megyénk munkásmozgalmának történetében. Megszületett az első önálló megyei munkássajtó. A Somogyi Hírlap a munkások, a dolgozók nemes ügyét szolgáló orgánuma lett. Ezt a változást megyénk demokratikus erői, elsősorban a forradalmi munkások örömmel üdvözölték. A budapesti jobboldali szociáldemokraták viszont elítélték azt."0

Az SZDP kaposvári szervezete és a városi munkástanács több alkalommal tüntetett a jobboldali erők szervezkedése, az ellenforradalom terveinek megvalósítása ellen. Követelte a társadalmi haladás ellenségeinek felelősségre vonását. A munkástanács február 8-i ülésén elítélte a székes- fehérvári és gyöngyösi ellenforradalmi megmozdulásokat. Határozatilag kimondta, hogy: » . . . ezekkel a gyalázatos, sötét törekvésekkel szemben a proletárság érdekeit minden eszközzel, s ha kell fegyverrel is meg fogja védeni.«'" A megyei pártvezetés és a munkástanács felhívása alapján február 9-én Kaposváron a Kossuth téren 8—10 ezer szervezett dolgozó tüntetett az ellenforradalom ellen és követelte a szocialista közigazgatás megteremtését.22 A tüntetés után a kaposváriak több alkalommal foglalkoztak az ellenforradalom ellen vívott harc elvi és gyakorlati kérdéseivel. Visszautasították dr. Neubauer Ferenc főispán — kormánybiztos kinevezését, és követelték helyette egy szociáldemokrata kinevezését.23 A forradalom vívmányainak védelmében a kaposvári munkástanács vezetősége a reakciós egyéneknél házkutatást tartott. Ez nem tetszett a város polgárainak. »Most jogrendről jajgatnak — jelentette ki Tóth Lajos, a munkástanács február 14-i ülésén —, keseregnek, de nem jajdultak akkor föl, nem siránkoztak jogrendről, amikor a december 11-i éjszaká62