A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

őserő, hogy leüssön a zsoldosokra, akik vérdíjért vállalták a magyaror­szági proletárok letörését. Nagyatádon serényen folyik a földmíveszászló- alj felállítása. A falu és környékének földmíves és iparos proletárjai példát adó lelkesedéssel sorakoztak a vörös lobogó alá. Két-három nap múlva már harcra kész zászlóalj lesz Nagyatádon.* Amíg azonban a szegényebb néprétegek, a volt cselédség, a mező- gazdasági munkásság önkéntesen jelentkezett a hadseregbe, addig a mó­dos parasztok, vagyonos kereskedők és kispolgárok azon spekuláltak, ho­gyan lehetne kibújni a katonai szolgálat alól. E rétegek május 13-án ellenforradalmi jellegű zendülést szerveztek és engedély nélküli nagy­gyűlést tartottak, proletárellenes jelszavak kiabálásával igyekeztek pá­nikot, anarchiát kelteni. A (munkástanács látta, hogy a gyűlés ellenfor­radalmi jelleget ölt, ezért parancsot adott a laktanyában állomásozó vö­rös szakasznak a gyűlés feloszlatására. A karhatalmi erők a józan dol­gozók aktív támogatásával hamarosan leszerelték az ellenséges elemeket. A munkástanács, hogy elejét vegye az ilyen és ehhez hasonló enge­dély nélküli gyülekezésnek, május 14-én rendeletet tett közzé, amely Nagyatádra, Bodvicára és Henészre elrendelte a gyülekezési tilalmat. Május derekától a munkástanács még nagyobb energiával fogott munkához. Tagjai a környező falvakba is eljártak agitálni, s toborozni a Vörös Hadseregbe. Polgár György Segesden vett rész népgyűlésen, és hangoztatta a Vörös Hadseregbe való belépés fontosságát. Amikor a budapesti munkások a frontra vonultak, ismét megjelen­tek a községben a vörös alapú, nagyméretű plakátok, amelyeknek szö­vege mindazokhoz szólt, akiknek drága volt a proletárhatalom. »A nagy­atádi zászlóalj a mai nappal újjászerveztetik ... Az újonnan jelentkezők összeírása folyó hó 27-én kezdődik a községháza tanácstermében... A Tanácsköztársaság elvárja, hogy elvtársaink azzal a lelkesedéssel tömö­rüljenek a zászló alá, amely lelkesedés egyedül képes a proletárdiktatúra nagy vívmányait megvédeni és biztosítani. Nagyatád, 1919. május 26-án. Elvtársi üdvözlettel a Szervező Bizottság.« A megyei direktórium Zóka Imrét, a munkástanács elnökét nevezte ki vöröstoborzó megbízottnak Nagyatádra. A < vörösezred parancsnoksá­gánál pedig Krix István, a cérnagyár munkavezetője látta el a politi­kai megbízotti teendőket. Munkásságuk eredményeként több száz nagy­atádi jelentkezett a Vörös Hadseregbe. 11. Soós József, járási könyvtáros a Tanácsköztársaság eseményeivel kapcsolatosan utalt arra, hogy Tabon már a múlt század végétől jelen­tős kisiparos és kereskedő réteg alakult ki, amely megteremtette gaz­dasági és kulturális szervezeteit. Az Iparoskörben korán megismerked­tek a szocialista tanokkal, rendezett könyvtáruk volt, amelyben az ol­vasókörnek fontos szerepe volt. Az iparosok legjobbjai emelkedtek ki -a többiek közül és lettek a későbbi események aktív részesei. 288

Next

/
Thumbnails
Contents