A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

Ipari üzemként csak a téglagyár és a malom működött. Az előbbi a Dunántúli Cserép és Téglagyár RT. tagjaként. Mindkét üzemben jól szervezett munka folyt. A téglagyár nyári idényben 100—120 munkást is foglalkoztatott. E munkások közül szerveződtek az üzemi bizottság gok tagjai. A vasúton dolgozók is fontos szerepet játszottak. Az értelmiségiek közül az orvosok és néhány pedagógus kapcsolódott be a szervezeti munkába.

Az őszirózsás forradalommal — a hazatérő és leszerelő katonák közreműködésével —■ megindult a nagy átalakulás folyamata. Megalakult a Nemzeti Tanács, a polgárőrséget is megszervezték. Novemberben már működött a földmunkás csoport is, tagjai közül kerültek ki a kisparasz- tok, a cselédség ügyének szószólói. A Nemzeti Tanács nem töltötte be a hozzáfűzött reményeket, az egyre fokozódó nyomásra a Munkástanács vette át az ügyek irányítását 1919. január 26-án. A munkásság kezdte egyre szélesebb körben gyakorolni a hatalmat. Népgyűléseken tudatták a község lakosságát a politikai eseményekről. A korabeli sajtó említi, hogy Tabon. Nagyberényben, Ságváron és másutt megalakították az SZDP szervezeteit.

A februári földtörvény után megalakultak a földosztó bizottságok. Megtartották a járási földosztó értekezletet, amelyen ismertették a földtörvényt, és az igénylőket összeírták. Ennek nyomán Zalán, Tabon, Ná- gocson, Nyimben földet is osztottak. Ekkorra már megalakult az első termelőszövetkezet is, a cselédség március 10-én birtokba vette Tabon, Nágocson, Nyimben, Kerekiben az uradalmakat.

Március 13-án a Megyei Direktórium távirati utasítása értelmében Somogyi Ferenc,, Halász János és öt főnyi polgárőrség a főszolgabírói hivatalban átvette a tabi járás vezetését. Megszervezték a Vörös Őrséget, vezetőjévé Székely Ignácot választották. Átvették a posta, a vasút és a lcözútak ellenőrzését.

Március 21-e után nagy lendülettel indult meg a szervező munka. Az április 12-én megtartott választásokon megválasztották a járási és a községi munkástanácsok tagjait. A tabi munkástanács tagjai között a kisiparosok és a földmívesek voltak többségben, de helyet foglaltak benne az üzemek munkásainak a képviselői is.

A munkástanács teljesítette feladatait: szocializálta a nagybirtokokat és az ipari üzemeket. Április 19-én került sor a Téglagyár, a Hengermalom és a Cipészüzem köztulajdonba vételére. Az üzemi tanácsok a termelési biztos vezetésével irányították a munkát. A munkástanács munkáját Somogyi Ferenc, később Farkas László irányította. A pártmunkát Halász János, a gazdasági tevékenységet pedig Beck Ödön, a szociális, egészségügyi teendőket dr. Fischer Albert és dr. Bartos Simon orvosok látták el. A Megyei Művelődési Osztály Botár Imrét bízta meg a kulturális ügyek megszervezésével. A közrendet Székely Ignác és vörös őrei biztosították.

Május 1-et nagy ötrömmel ünnepelte Tab lakossága. A felvonulókat Somogyi Ferenc, járási politikai megbízott köszöntötte a munkástanács előtt, majd délután a »Süt a nap« című színdarabot mutatták be, amelyet Székely Ignácné rendezett.

289