A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
A Tanácsköztársaság győzelme után Nagyatádon elsőként a tanítóság mozdult meg és tett hitet a proletár állam mellett. A pedagógusok részt vettek a munkástanácsok tevékenységében, az iskolai reformok végrehajtásában és az egyházi vagyon felszámolásában is. Katona Géza, a polgári iskola tanára lett a művelődésügyi osztály elnöke, s egyben a Somogyi Vörös Üjság sajtóbizalmija is. Ugyancsak lelkes, odaadó munkása volt a Tanácsköztársaságnak Csereiné Lővenheim Malvin, az állami elemi iskola igazgatója is. A munkástanács megszervezte a túlnőttek iskolán kívüli oktatását irányító szabadoktatási bizottságot is, amelynek elnöke Csicskár József lett. Szerveztek ismeretterjesztő előadásokat, munkásdalárdát és műkedvelő színtársulatot is. A munkástanács áldozatos erőfeszítéseket tett a proletárhatalom felnövekvő nemzedékének: a gyermekek életének szebbé tétele érdekében. A hercegi kastélyból proletárgyermek-nyaralót létesített. Erről így számol be a megyei lap: »A nagyatádi munkástanács üdvös kezdeményezése« című tudósításában: »A Forradalmi Kormányzótanács nagyarányú akciót indított a proletárgyermekeknek, ezeknek a burzsoá odúkban elcsenevé- szett szegény penészvirágoknak nyaraltatása érdekében. A nyaraltatási felhívás eljutott a nagyatádi munkástanácshoz is, amelynek tagjai érző és megértő szívre valló határozatot hoztak a kis proletárok érdekében. Nagyatád gazdasági életének régi fojtogató, a Hohenlohe hercegi birtokhoz tartozott egy szép vadászkastély és vadaskert. Ezt a nagy vagyont a letűnt kényúr évente alig néhány napig használta. A proletárok a vadaskertbe csak mint hajtők, mint rabszolgák mehettek be. Az új világ ezen is változtatott. Ahol a henyeség tanyázott évente néhány napig, ott most a munka honol egész éven át. A vadászkastély pedig nyaralóhelye lesz a kis proliknak, mert így határozott a nagyatádi munkástanács, amely már értesítette is a direktóriumot erről az emberbaráti elhatározásáról. Közel száz gyerek indul az idei nyáron a vadászkastélyba.« Az egyik legelterjedtebb népbetegség Nagyatádon is a tuberkulózis volt. A munkástanács körültekintő intézkedéssel igyekezett a betegségeket megelőzni. E cél vezette akkor is, amikor elhatározta, hogy a volt uradalmi kastélyt a tulajdonos engedélye nélkül szanatóriummá alakítja át. A proletariátus az intervenció és a belső reakció elleni harcban érkezett el május elsejéhez. Bár a politikai helyzet rendkívül kedvezőtlen volt, a munkásság mégis lelkesedéssel készült az első szabad május elseje megünneplésére. Nagyatád dolgozói a házakat fellobogózták, az ablakokban vörös muskátlik és szalagok díszlettek. A munkástanács hatalmas lalragaszai is az ünnepségre invitálták a lakosságot. Az ünnepi nagygyűlésen Zóka Imre és Hegedűs Géza járási politikai megbízott mondottak lelkes hangú beszédeket. Alig múlt el az első szabad május elsejének ünnepe, a katonai helyzet egyre súlyosabbá vált. A legsürgősebb feladat a hadsereg újjászervezése, harcképes csapatok felállítása és frontraküldése volt. A Nagyatádi Munkástanács ismét szervező, toborzó munkához látott. Munkájukról így számolt be a megyei lap: »Megmozdult a falu, az 267
