A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
PROLETÁRTESTVÉREK! Jertek a Vörös Hadseregbe, amely a ti hadseregetek, úgy a ti érdes ketek védelmére alakul. Jelentkezzetek mindnyájan s álljatok ezzel szolgálatába a nagy, a szent célnak: a proletárszabadság megvédelmezésének. Nagyatádon. 1919. március 28-án. Testvéri szeretettel vár titeket a-Nagyatádi Munkástanács.« Ezt követően mintegy ötven nagyatádi jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Létrehozták a karhatalmi századot is, amelynek vezetői Burányi Péter és Kovács János lettek. A simongáti termelőszövetkezet megalakulása után hozzáláttak a többi nagybirtok szocializálásához is. A termelőszövetkezetekben több helyütt éles harc bontakozott ki a bizalmi testületek és a régi vezetők, illetve tulajdonosok között. Kivadáron egy darabig meghagyták ugyan intézőnek a birtokos Somssich Géza grófot, áprilisban azonban a szövetkezet tagjai kizárták a szövetkezetből és helyette Angyal Pált, a gróf volt inasát bízták meg a vezetéssel. A Tanácsköztársaság alatt a 25—30 százalékkal főieméit napszámbérek áprilisban—májusban még kedvezően éreztették hatásukat a mezőgazdasági munkások életviszonyaira. Mivel azonban a napszámbérek felemelésére az infláció közepette került sor, a pénz elértéktelenedett, amely már a háború alatt megindult, a Tanácsköztársaság sem tudta megfékezni. Fehérpénzért egyre nehezebben tudták beszerezni a közszükségleti cikkeket. A kollektív gazdaságok pedig csak fehér pénzzel tudtak fizetni, amit a munkásság vonakodott elfogadni. A Nagyatádi Munkástanács mindent elkövetett annak érdekében, hogy biztosítsa a szükséges munkaerőt és intézkedett a fehérpénz kötelező elfogadásáról is. A szocializált uradalmakban a végzett munkálatokról Horváth Károly gazdaságpolitikai megbízott Latinca iSándorhoz — többek között —■ az alábbiakat írta: »a mezőgazdasági munkák kellős közepén vagyunk . . . örömmel jelenthetem, hogy a munka rendben folyik, s amint időm en- . gedi személyesen fogom Latinca elvtársnál tiszteletemet tenni... -« Májusban a termelőszövetkezetek vezetői is Nagyatádon tanácskoztak, a tsz-ek jövőjével foglalkozva. Elkészítették a tsz-ek vasút- és telefonhálózatának tervezetét. A tanácskozásról a Somogyi Vörös Újság május 13-i száma számolt be: »Nagyatádról indult a mozgalom« című tudósításában: »Ma Nagyatádon a termelési szövetkezetek vezetői értekezletre ültek össze, amelyen megtárgyalták a termelőszövetkezeti birtokágazatoknak vasúttal és telefonhálózattal való összeköttetését... Amint ez a tervezet valóra válik, attól az időtől Somogyvármegye termelőszövetkezetei az egész világ iskolagazdaságai lesznek ... « A nagyatádi tőkés polgárok, a Széchenyi tér gazdag kereskedői ijedten figyelték az ipar és a kereskedelem szocializálását. 'Látták, hogy a bankokban a kommunisták ellenőrzik a hiteléletet, a néptakarék-pénztár ellenőre Kovács János, a takarékpénztáré Turopoli György, a járási takaréké pedig Bencsik Ferenc volt. Április elején ellenőrzés alá került a selyem-fonalgyár is. 286
