A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

netben, melyet évek óta megrendezünk, 5—6 ezer fiatal zarándokol ki a Nádasdi erdőbe, hogy lerója kegyeletét a mártírok kivégzésének színhelyén.

A technika és történelmi fejlődés szédítő iramában, amikor oly sok régi fogalom és norma évül el, vagy alakul át, a félévszázados események, az 50 évvel ezelőtti történelem is — le tudta kötni a fiatalok figyelmét és cselekvésre ösztönözte őket.

E történelmi kapcsolatokra utal a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jelvénye is, amelyen két évszám szerepel: 1957 és 1919.

6.

Paál László, a Marcali Járási Tanács művelődésügyi osztályvezetője a Marcali Községi Munkástanácsról szólva rámutatott arra, hogy a proletárdiktatúra céljait vidéken, nagyobb falvakban, községekben, megfelelő nagyüzemi, szervezett munkásság híján, más osztályok, rétegek valósították meg. Marcaliban, e túlnyomórészt paraszti lakosú, de jelentős egyéb kisárutermelői rétegből álló járási székhelyen, elsősorban azok ragadták magukhoz a kezdeményezést, akik megfelelő mozgalmi, politikai tapasztalatokkal rendelkeztek és ennek kapcsán kellő tekintélyre is tettek szert. E vezetők Marcaliban nem a szegényparasztság vagy az agrárproletariátus soraiból kerültek ki elsősorban, hanem egyéb, értelmiségi, alkalmazott, iparossegéd és önálló kisiparos körből. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen vezetés mellett sem szenvedhet csorbát a Tanácsköztársaság általános és helyi politikája. Mert e testület helyesen és határozottan tevékenykedett mind a szocializálás végrehajtásában, mint a lakosság ellátása érdekében, sőt az ellenforradalmi jellegű akciók elfojtásában is. Mindezeken kiviül arra is jutott ideje, hogy a szocialista párttal együtt, beavatkozzék abba az egész község lakosságát megmozgató hitéleti vitába, amely a konzervatív Rumi plébános és a haladó szellemű, később mártírhalált halt Simon József káplán, illetve híveik között kialakult.

Kik játszottak tehát vezető szerepet az új típusú álamhatalmi szervben, illetve elődjében?

A község leggazdagabb nagykereskedője, a tekintélyes földbirtokkal is rendelkező Kopári Jenő és Kaffka Dezső jószágfelügyelője által vezetett Nemzeti Tanács mellett, már 1918. november vége óta működött a szociáldemokrata párt szervezésében megalakult községi munkástanács is, amelynek élén Tóth József, polgári iskolai tanár állt. A 32 éves pedagógus egyszersmind az 1000 főt számláló szociáldemokrata párt elnöki tisztét is betötötte. 1919 tavaszán, az áprilisi választások után a szocialista párt szervezésével foglalkozott, illetve a helyi művelődésügyigazgatást vezette. Májusban Kaposvárra került, ahol az oktatási osztályon töltött be jelentős szerepet. A fehérterror hatalomra jutásakor emigrált, a felszabadulásig Csehszlovákiában, illetve Bécsben élt.

A Károlyi-uralom időszakában működő munkástanács elnökhelyettese Petrás Dezső volt, akit április elején, miután Tóth József elsősorban pártépítéssel foglalkozott, elnökké választották. A művelt, szerény vasu276