A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
és pénzügyőri feladatokat, az átvett börtönőrökkel pedig őriztette a letartóztatottakat. A Belügyi Népbiztos rendeletének megjelenése után Kaposvárott és a megyében is megkezdték a Vörös Őrség felállítását, a vörösőrök toborzását. Hamarosan megalakult a Kaposvári Vörös Dandár is. Március 29-én már Kaposváron mintegy 1200 vörösgárdista volt. Falvakban a Vörös Őrség magvát a korábban ott szolgálatot teljesítő csendőrség képezte. Bár toboroztak melléjük a parasztokból vörösőröket, mégis a parancsnok — legtöbb helyen — a csendőrség volt parancsnoka maradt. A Vörös Őrség Somogy megyei parancsnoka Czógler Gusztáv volt csendőrőrnagy lett, politikai helyettese pedig Keller Lajos. A Vörös Őrség valamennyi tagja az alábbi esküt tette le: »Én. . . ünnepélyesen kötelezem magam, hogy önkéntesen belépek a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Őrségébe.. Kötelezem magam, hogy szolgálati időm tartama alatt bárhová is rendel a Tanácsköztársaság védelmének és a proletárdiktatúra diadalának érdeke, mint a Forradalmi Internacionál Vörös Őre, feladataimat halált megvető, rettenhetetlen bátorsággal teljesítem . . . Alávetem magam a Vörös Őrség forradalmi fegyelmének, és tudomásul veszem, hogy a Vörös Őrség forradalmi fegyelmén, legfelső fokon a forradalmi törvényszék őrködik, kisebb fegyelmi vétségben, mulasztásokban, hanyagságban az elöljáró, erre hivatott parancsnokai ítélkeznek . . . « A Belügyi Népbiztosság 1. BN. sz. rendelete 7. §-a értelmében az »ellenforradalmi és politikai üzelmek meggátlására a Vörös Őrség központi osztályában központi nyomozó szervezet állíttatik fel, politikailag megbízható szervezett munkásokból.« E rendelettel létrejött a Tanácsköztársaság állambiztonsági szerve, mely országos hatáskörrel rendelkezett. Később ezt az osztályt kivonták a Vörös Őrség irányítása alól s a Belügyi Népbiztosságnak rendelték alá. így a politikai nyomozó osztály közvetlenül a Belügyi Népbiztosságnak van alárendelve, annak rendelkezései voltak számára az irányadók. így a politikai nyomozó szerv egy szintre került a volt irányító szervével, a Vörös Őrség Főparancsnokságával, s a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozó osztálya nevet vette fel. A tanácshatalom vezetői tehát feismerték az ellenforradalom elleni harc különös fontosságát, ezért különös gondot fordítottak hatáskörének a meghatározásán túl arra is, hogy az állambiztonsági szerv megbízható proletárokból álljon. A parancsnok mellé politikai biztosokat neveztek ki, s rendelkezésükre egy rendőri szaktanácsadót osztottak be. Az köztudott, hogy Kaposvárott is létrejött a politikai nyomozó testület. Létrejöttének pontos ideje és konkrét tevékenysége azonban már nem ismert. Keller Lajos megyei Vörös Őrparancsnok-helyettes, politikai megbízott 1919. július 8-án Latinca Sándorhoz az alábbi 1111/1919. sz. jelentést tette: »A megyei Vörös Őrparancsnokság 35 politikai nyomozóval rendelkezik, akik a Belügyi Népbiztosságtól nyerték megbízatásuk megerősítését.« A közrend és a közbiztonság fenntartása sokrétű feladatot jelentett a vörösőröknek. Hűségesen védelmezték a proletárállam hatalmát. A volt rendőrök, csendőrök, fogházőrök nagyrésze azonban a Tanácsköztársaság 271
