A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

fiatlanság vádját, holott alig volt nála tősgyökeresebb magyar ember; nem a hazát támadta ő, hanem a közállapotokat, a maradiakat, s a társadalom ezer meg ezer hibáját; fel kell tehát oldanunk a hazafiatlanság vádja alól...«

Nem érhette tehát meglepetésként a csurgói diákokat sem az októberi demokratikus forradalom, sem a Tanácsköztársaság kikiáltása. Hiszen már 1914-ben újságolvasó órákkal is kísérleteztek. 1919. március 15-én az iskola előtti téren Maller Dezső mondta az ünnepi beszédet. Kár, hogy a Tanácsköztársaság csurgói eseményeiből korán kikapcsolódott. Már a tantestület 1919. február 22-én tartott ülésén javasolta, hogy a közoktatásügyi miniszter által márciusra meghirdetett szociális irányú tanfolyamokra többen jelentkezzenek, mert »feltétlen vitális érdeke az iskolának, hogy tanári testületé ne zárkózzék el a szociális átalakulás szellemétől..., legalább a jelentkezés tényével tegyen bizonyságot a tanári kar, hogy a szociális eszmeáramlatok és intézmények iránt érdeklődik és fogékonysággal bír.« A tantestület indítványát egyhangúlag elfogadta. Annak ellenére, hogy előzőleg az igazgató csak a nyári tanfolyamokra való jelentkezést javasolta, »tekintettel arra, hogy a járvány miatt a tanév szeptember hónapjában 16, októberben 2, novemberben 11, s így 1919. január 7-ig csak 29 napot taníthatott«.

Mi történt az iskolában Maller távozása után?

A március 27-én tartott tanári ülés jegyzőkönyve szerint: »Igazgató tudatja, hogy a helybeli munkástanács Angyal Guido kartársat az intézethez népbiztosnak küldötte ki. Angyal Guido előadja, hogy a munkás- tanács népbiztosi minőségben felügyeleti és intézkedési joggal ruházta fel, kéri a tanári testületet, hogy az intézkedéseit respektálja. Ezt a tanári kar tudomásul veszi.

Angyal közölte a tantestülettel és az ifjúsággal, hogy a vallásoktatáson való részvétel és a templomba járás... — ezentúl minden tanulónak egyéni elhatározására és tetszésére vannak bízva. A tanári testület a határozatot tudomásul veszi, annak eleget tesz, erről felettes egyházi hatóságait értesíti.« (Jegyzőkönyv, 1919. március 31.) Ugyanakkor ismertette Szántó János rajztanár letartóztatásának okait. »Ennek kapcsán a tanári testület ismételten kinyilatkoztatja a tanácskormányzat iránt belsőleg és meggyőződésből érzett hűségét..., a proletárdiktatúrának a fogadalmat a népbiztos kezébe egyenként és összesen letette.«

Angyal Guido munkástanácstag politikai megbízottként folytatott működését (március 27-től április 12-ig) Bodola László vezető tanító terhesnek érezte, mert ügyviteli naplóját és minden jelentését ellenjegyezte, postáját előtte kellett felbontania. Bodola így ír erről később: »Pedig ezen zaklatásra mennyire nem volt utasítása a munkástanácstól, mutatja az a körülmény, hegy utóda, a zsidó Kasztl Jakab ügyvéd, politikai megbízott az összes csurgói iskoláknál, soha intézetünkbe be sem tette lábát ellenőrzés végett.« (Bodola jelentése az igazgatótanács ülésén 1919. szeptember 15—16.)

Az újonnan bevezetett tantárgyak, a szociológiának tanításával a kaposvári művelődési osztály Blénessy tanítóképző intézeti tanárt bízta meg.

266