A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
III. fejezet. Hozzászólások
A tanítás zavartalanul folyt. Az ifjúságnak kb. a fele párttagsági igazolványt kapott. A bizalmiakból alakult diáktanács szigorú rendet tartott. A diákok közül a Vörös Hadseregbe április 8-án 29-en jelentkeztek, de csak kisebb részük került a hadseregbe, köztük többen a Latinca- századba. A tanévet június 7-én fejezték be. A közellátási helyzet is indokolta azt. A tanárok nyárra tanfolyamokat hirdettek. Dr. Bene Kálmán és Angyal Guido a balatonboglári átképző tanfolyamon szerepeltek előadóként; a tanfolyamot Maller Dezső vezette, ki már május 24-től budapesti tanár volt. Marsai Lajos és Kulcsár Endre pedig a balaton- berényi átképző tanfolyamon vettek részt — hallgatóként. Közben július 5 és 11 között megtörtént a gimnázium leltározása. De átadásra már nem került sor — a Tanácsköztársaság leverése miatt. A leverést követő fegyelmik során néhány tanulót kizártak, néhány tanár kisebb-nagyobb fegyelmit kapott; még Angyal Guido is tovább taníthatott, pedig az igazgató minden sorából kiderül, hogy ő tört a legtöbb borsot az orra alá. De Maller Dezsőt, az intézet egyik legértékesebb tanárát hivatalvesztésre ítélte minden fórum. Csak a felszabadulás után rehabilitálták és tanított még néhány évig, nyugalomba vonulásáig. Maller 1919 után középiskolában nem taníthatott, szeretett iskolája fejlesztését másnak kellett átengednie, pedig mindig kifogyhatatlan volt a hasznos javaslatok felvetésében. De otthonuk magasabb fokon a magyar irodalmi élet önképzőkörévé lett. Barátjuk lett Móricz Zsigmond. Lakásukban »Schöpflin hallgatott, Farkas Zoltán tűnődött, Pap Károly lázongott, Németh Lászlóék vitáztak, Tamási Áron dúdolt és néha Tersánszky J. Jenő muzsikált...« (Élet és Irodalom. 1969. március 8.) 2. Dr. Gelencsér István, a BM Somogy megyei Főkapitányságának helyettes vezetője a közrendről, a közbiztonságról és annak szerveiről szólt a két forradalom idején. 1918. október 31-én győzött polgári demokratikus forradalom hatására november 1-én megalakult a kaposvári, november 4-én pedig a Megyei Nemzeti Tanács. A frontokról tömegesen hazaérkező katonaság fegyvereit, lőszereit nem adta le a fegyvergyűjtő állomásokon, hanem csoportosan vadásztak velük a földbirtokosok erdeiben, lecsapolták a halastavakat, feltörték a magtárakat. A szegény nép, együtt a katonákkal megindult az uradalmak ellen. A kaposvári Nemzeti Tanács 1918. november 1-én tárgyalta a polgárőrség megalakítását. A szervezés november 3-án meg is kezdődött. A polgárőrséget a katonaíság és a katonai rendőrség szervezte. Tagjai: kereskedők, hivatalnokok, polgárok. Minden 18-—50 év közötti férfi köteles volt jelentkezni a polgárőrségbe, aki valamilyen oknál fogva a katonai szolgálat alól fel volt mentve. A megyszékhelyen november 5-én 267
