A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

III. fejezet. Hozzászólások

HOZZÁSZÓLÁSOK

1.

Pókos Ferenc, a csurgói Csokonai gimnázium tanára felszólalásában említette, hogy a csurgói gimnázium történetének eddig három rövidebb és egy hosszabb változata jelent meg nyomtatásban. Ezek mindegyikéből kimaradt a Tanácsköztársaság korára vonatkozó rész.

Ez a tény már önmagában is indokolttá teszi, hogy az első somogyi középiskola történetének ez a szakasza, hacsak röviden is az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ülésszakon szóba kerüljön.

Az iskola történetében sokszor szerepet játszott az értékes, vagy kevésbé értékes hagyományok őrzése. Vele párhuzamosan, vagy váltakozva forradalmi gondolatok hordozója is volt. A polgári forradalmak eszmevilágának kialakulásához a kálvini reformáció is hordott robbanó anyagot. A felvilágosodásnak és a magyar jakobinizmusnak a forradalmi eszméi is szerepet játszottak abban, hogy egy katolikus főúr (Festetics) a reformátusoknak alapított iskolát. A nevelés forradalmát hirdette meg a fiatal iskolában Csokonai. A 48-as magyar forradalom és szabadság- harc magvai csíráztak a létéért küzdő kis iskola reformkori olvasóegyletében és önképzőköreiben. Erről Haynau egyik rendelete és az abszolutizmus iskolapolitikája állította ki számára a kitüntetéses bizonyítványt. Nem véletlen, hogy az iskola tanulója volt pl. Noszlopy Gáspár is.

A dualizmus korában az irodalom és történelem tanítását elsősorban a konzervativizmus jellemezte. Beöthy irodalomtörténetének zengő sorai a harmincas évek elejéig hangzottak internátusi szobákban, a parkban és az osztálytermekben. De velük párhuzamosan a Nyugat gondolatai is hatottak az olvasószobában és beszélgetésekben és a Maller Dezső által vezetett Csokonai Önképzőkörben.

A világháború előtti és alatti években Maller Dezső volt az önképzőkör tanárelnöke. A hagyományos iskolai ünnepélyeken ő mondta a megnyitókat, az önképzőköri megbeszéléseken ő adta az eszmei kötőanyagot. Kár, hogy hozzászólásai közül csak az egyikből tudok idézni. Ezt az 1919. január 30-i önképzőköri gyűlés jegyzőkönyve örökítette meg számunkra: Mielőtt a programra került volna a sor, elnök úr meleg szavakkal emlékezik meg Ady Endréről. »Hangoztatták ellene a haza265