A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Gellért Tibor: Adalékok a megye belső fegyveres erők történetéhez

4 kaposvári terrorszázadbeli katonával letaróztattam és nevezetteket a járásbíróság fogházába felkísértem.«23 Május 16-án a Kaposvári Forradalmi Törvényszék elé állították a le­tartóztatott ellenforradalmárokat, s közülük 10 főt aránylag enyhe bör­tönbüntetésre ítétek.21 Itt említem meg, hogy a törvényszéken fennál­lásának ideje alatt összesen 135 politikai ügyet tárgyaltak: ebből 93 el­marasztaló, 32 felmentő ítéletet hoztak. Halálos ítélet nem volt.2" A nagyatádi események után változás történt-a század vezetésében. Mike Imrét »mint megbízhatatlant«, a század egyhangú határozata foly­tán leváltották 'századparancsnoki beosztásából.20 Erre azért került sor, mert a katonák észrevették, hogy a Kaposváron letartóztatott túszok és a nagyatádi ellenforradalmárok egy részét Mike Önhatalmúlag sza­badon bocsátotta. Az új századparancsnok, Pusztai Gazda Jenő lett, aki már a század szervezésében is részt vett, és még testvéreit is besorozta. A választás szerény, de forradalmi, kommunista magatartása miatt esett rá. Somogyi Steiner Pál politikai megbízott így értékelte a parancsnokot: olyan elvtárs, aki »... katonáival több ellenforradalmi megmozdulást semmisített meg. Mindig ott látjuk, ahol nagy a baj. Határozott, ke­mény ember, éles eszű és jószívű elvtárs. Katonái szerették, az ellen­ség félt tőle, gyűlölte.« A megyei ellenforradalmi erők még nem semmi­sültek meg. A Latinca-századnak az ellenforradalmi törekvésekkel szem­beni fellépésére később ismét sor került. Április közepétől kezdve új, hatalmasabb ellenség támadt a prole­tárdiktatúrára. 16-án román, 27-én csehszlovák csapatok indítottak in­tervenciós háborút hazánk ellen. Május 2-án a toborzást a Dunántúlon is kiegészítették a proletariátus általános mozgósításával. A frontról hazatért katonák nagy tömegének egy része — a pol­gári forradalom idején — nem lett lefegyverezve. így igen sok, arra il­letéktelen személy tulajdonában puskák, pisztolyok és egyéb katonai anyagok maradtak. A szerveződő Vörös Hadsereg anyagi és fegyverel­látását ezek begyűjtése természetesen elősegítette. A jogtalanul birtok­ban tartott fegyverek összeszedése, egyúttal a belső rend megszilárdí­tását is szolgálták, mert sokan kihasználva a helyenkénti anarchikus ál­lapotokat, azt fegyveres rablásra használták, illetve használták volna fel. A honvédségi anyagok kötelező beszolgáltatására rendelet is jelent meg, de ennek sokan nem tettek eleget. A direktórium a Latinca-század egyik feladatává tette a házkutatá­sok végrehajtását azzal a konkrét céllal, hogy a. katonai anyagokat, fegy­vereket begyújtsák. A katonák kisebb csoportokban végigjárták a háza­kat és a házkutatások során előkerült ilyen természetű anyagokról jegy­zőkönyvet vettek fel, és kötelezték a ház, illetve a lakás tulajdonoso­kat azok beszolgáltatására. Pacskó János »terrorkatona« a Tanácsköztársaság leverése után a büntetőtörvényszéki tárgyaláson vallotta: »A Berzsenyi utca 1-—35. há­zakban tartottam házkutatásokat katonai felszerelések összeszedése cél­jából. Ezen házkutatások alkalmával többféle katonai tárgyakat talál­tunk.«27 Dr. Tevely Béla ügyvéd feljelentése szerint az ő lakásából 12 fegyvert, Szőke Imre tartalékos főhadnagytól 4 puskát szállítottak be. 256

Next

/
Thumbnails
Contents