A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Gellért Tibor: Adalékok a megye belső fegyveres erők történetéhez

A Latinca-század óriási tekintélynek örvendett, és talán ennek kö­szönhető, hogy ahol megjelentek, ott az ellenforradalmárok ellenállás nélkül menekültek. Somogyi Steiner Pál írja: »Bátorság, fegyelem, egy­séges akarat, az ügy szeretete, az osztályellenség gyűlölete voltak a jel­szavaink. Igáiban, Nagyatádon, Lengyeltótiban, Kaposvárott levertük az ellenforradalmi megmozdulásokat. Amikor Kaposvár főutcáján végigvo­nult a század, megfagyott a vér a burzsuj erekben.«19 Valóban elegendő volt néhány »terrorszázadbeli« megjelenése — Értényben egy szakasz, Nagybajomban 15 fő, Kányában 5 fő —, hogy az ellenforradalmárok pá­nikszerűen meneküljenek és a rend helyreálljon. A megye területén a legnagyobb ellenforradalmi megmozdulás 1919. május 13-án Nagyatádon volt. Gottwald Lajos politikai megbízott — 1919. május 14-én kelt jelentésében — részletesen ismertette az ellenfor­radalom kirobbanásának főbb okát és az események menetét. Idézzünk ti jelentésből:’0 »Vasárnap délelőtt 11 órakor a községházára 150 főből álló kisiparos rendben felvonult, amely kb. 400-ra szaporodott a temp­lomnál összegyűlt kisgazdákból. A tanácsterem megtelt. Gottwald poli­tikai megbízott kíváncsiságból odament megtudni az összejövetel célját és felszólította a jelenlevőket, hogy nyilvánítsák ki, hogy miért gyüle­keztek. Steiner Miksa előadta, hogy ők katonai szolgálatot nem akarnak teljesíteni és hivatkozott a Népszava május 4-i számára, amely szerint ők nem is kötelezhetők. Gottivald elvtárs kijelentette, hogy kaposvári tudósítás szerint Tolna, Baranya és Somogy megyére kötelező a katonai összeírás, 18—50. évig, és kijelentette, hogy azok, akik katonai szolgá­latra össze vannak írva, csak abban az esetben fognak elmenni, ha arra feltétlenül szükség lesz.« A jelentés további részeiből kiderül, hogy a kisgazdák követelték Gottwaldtól, hogy adja írásba; őket katonai szolgálatra be nem hívhat­ják. Miután ezt nem kapták meg, az elégedetlenkedők este 6 órára nép­gyűlést hívtak össze. A tervezett gyűlés ellenforradalmi jellegét még in­kább kiemelte, hogy a politikai megbízott határozott tilalma ellenére tartották meg. Az ott hozott határozatban kimondták, hogy ». . . ha mu­száj lesz, Nagyatádot meg fogják védeni, de máshová... el nem tmennek. Továbbá követelték, hogy a szombathelyi vasutasok itt levő századát azonnal küldjék el, mivel Nagyatádon erre szükség nincs és a rendért ők felelősek.« Ezt követően, a községben kidobolták, hogy a katonai szolgálatra kötelezettek kedden este 7 órakor jelenjenek meg a laktanya udvarán. Az ellenforradalmi erők erre úgy reagáltak, hogy újabb gyűlést hívtak össze még aznap, amelynek története a következő: Zóka elvtárs felszó­lította a gyűlés részvevőit, hogy oszoljanak szét és menjenek haza. A felszólításnak nem tettek eleget. Ezután Kovács Miksa megyei párttitkár és Neuman budapesti politikai megbízott beszédet szándékozott mon­dani, de a tömeg ezt megakadályozta, E gyűlésen az eddigi követelései­ket újabbal egészítették ki: Büki József nagyatádi cserepesmester fel­szólította a közönséget, hogy a polgárság helyezze vissza beosztásába az elmozdított községi pénztárost, id. Knapp Józsefet és a volt bírót, Kar­254

Next

/
Thumbnails
Contents