A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben
játszott a diákság Kaposváron erőteljesebb szerepet az ifjúsági mozgalomban 1919 nyarán. A fiatalok örömmel tanultak és dolgoztak a Tanácsköztársaság napjaiban. Az iskolafalak közé behatolt a forradalmi szellem, és megváltoztatta a szellemet mindkét kaposvári iskolában. Az egész diákságot átfogó szervezeti keretek pedig a szocialista szellem terjedését jelentette annak ellenére, hogy nem volt előzetes tagfelvétel. A diákvezetők minden bizonyai központi elgondolás alapján szinte automatikus alapon felvettek minden jelentkező tanulót a szervezetbe. Eddigi ismereteink alapján nem tudunk arról, hogy kizárás vagy felvétel megtagadás előfordult volna a diákvezetők részéről. Az iskolaév rövidsége nem tette lehetővé, hogy magasabb követelményeket állítsanak a belépők elé az ifjúsági szervezetben. Elsőrendű feladatnak tartották az iskolai munkát. Az iskolai munkának zavartalan biztosítását vállalta mindkét középiskola bizalmi testületé, a Diáktanács. A Kaposvári Fiú Felsőkereskedelmi Iskola bizalmi tanulóiról fennmaradt közös csoportképen a következő fiatalokat ismerjük: Bergl Sándor, Sulczer József, Wein D., Lenkei J., Bien Hubert, Ács József, Weiler Sándor, Nattán Gyula, Gáspár Andor, Flink István, Schulhofí József.“4 A íiúgimnázium bizalmi testületét teljes egészében nem ismerjük. A levéltári források alapján tudjuk, hogy Vértessi Imre, Haracsi Lajos, Sebők József, Paál József, Oláh Viktor és Rózsa Ferenc voltak az osztálybizalmiak. Rózsa Ferenc az akkori III. a osztály bizalmija, aki a kommunista mozgalom mártírja lett a második világháború idején." .Elénk, aktív szerepet töltött be a néhány hónapos fennállása alatt mindkét iskolában a Diáktanács. Július elején országosan felsőbb rendeletre a »néhány helyen előforduló zavar« miatt a diáktanácsokat megszüntették.50 Kaposváron és Csurgón nem fordultak elő anarchista iskolai zavarok, sőt az ellenforradalmi restaurációkor a csurgói gimnáziumi igazgató elismerte, hogy a diákbizalmiak és a diákbíróság »feladatát komolyan fogta fel.«57 A kaposvári diákbizalmiak és a diákbíróság tevékenységét a ránk maradt források alapján rekonstruálni tudjuk. A gimnáziumban már március végén létrejött a diákbíróság, erről a következőket olvashatjuk- >-A diákok összes fegyelmi ügyét, a VII. és VIII. osztályos tanulókból választott diákbíróság intézi, kivéve a tanár és diák között felmerült ügyeket. A diákbíróság szabályozza az instruktorkodást, és a szállásadók fölötti felügyeletet is gyakorolja.«“3 A gimnáziumban Hudra László, akkor még mint az intézet vezetője, április 4-én a diákbizalmik feladatát a következőképpen körvonalazta. »A felső osztályok bizalmi emberei élő lelkiismeretei legyenek ennek az intézetnek: az alsóbb osztályos kisdiákok pedig szó nélkül kövessék azokat az utasításokat, amelyekre őket a fegyelmi szabályok kötelezik, tanítóik és a bizalmuk intik. — Elvégre a tömegek rend, fegyelmezettség nélkül nem irányíthatók.«59 A gimnázium diákbírósága Haracsi Lajos, Oláh Viktor és Vértessi Imre nyolcadikos, Paál József és Sebők József hetedik osztályos tanulókból állott. A május 26-i igazgatói hirdetés tudomására hozza a tanulóifjúságnak, hogy fegyelmi ügyekben a következő fokozatokat ítéli a diákbíróság: 237
