A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben

kítása és osztályharcos szereplése. Most az általa vezetett önképzőkör lesz a központja a baloldali gondolatnak. A Virág Önképzőkör első ülésén me­rült fel először a diáklap kiadásának gondolata is. Az önképzőkör veze­tősége alkotja majd a későbbi diáklap a Voluntas gerincét, szerkesztőbi­zottságát. 1918 december elején miniszteri rendelet engedélyezte a gimnázium VII. és VIII., valamint a kereskedelmi iskolák felső osztályaiban a tanu­lók iskolaközi szervezetét, a Középiskolai Ifjak Szövetségét. A Középis­kolai Ifjak Szövetségét hivatalosan, a miniszteri rendelet szerint a poli­tikamentesség kötötte. Viszont ha a gimnáziumi tevékenységét vizsgál­juk, akkor látjuk a haladó gondolkodás mellett a politikumot 1919 ele­jén. 1919 februárjában a megye forradalmi balratolódásakor Kaposvár diákjainak nagy része elkötelezte magát a társadalmi változással. A Köz­oktatási Minisztérium rendelete kimondja, hogy a »szövetség egyik osz­tálya a diákság gazdasági ügyeivel foglalkozó szervezet, amelyben a csat­lakozó iskolák kiküldötteivel foglalnak helyet, a másik osztály a diák­ság kulturális ügyeivel foglalkozik.«21 A kulturális osztály három alosz­tályra oszlik, köztük az egyik a diáklap kiadásával foglalkozik. A rende­let meghatározza, hogy a »szövetség és alosztályainak irányítására az if­júság maga kérje fel azokat a tanárokat, akikről azt hiszi, hogy céljait a legeredményesebbén szolgálhatják. E szövetség csak valamely iskola épületén belül tarthatja üléseit és intézheti hivatalos ügyeit.«20 Az ifjú­ság bizalmi tanára a gimnáziumban Hudra László, míg a kereskedelmi­ben Balog Béla lett a diákság választása alapján. A gazdasági ügyek mel­lett számunkra jelentősebb a három kulturális alosztály tevékenysége, amely végigkísérhető a következő hónapokban. Az első alosztály isko­lánként külön-külön tevékenykedett a fiatalok tudományos, művészi és szépirodalmi igényeinek megfelelően. Általában a megalakult önképző­körök vezetőiből állt és összehangolta az iskolák kulturális tevékenysé­gét. A harmadik alosztály egy diáklap megindítását készítette elő 1918 végén közösen mindkét iskolában. A kezdeményezés a gimnazistáké volt és az ő tevékenységük nyomja rá a bélyegét a lap jellegére, szerkeszté­sére. 1919. február 8-án jelent meg a kaposvári diákok lapja a Voluntas. »Ügy terveztük, hogy a béke megkötésének napján adjuk ki első szá­munkat, hogy együtt kiálthassuk minden magyarral: Örülj, örvendj nem­zetem — béke van !«2C A Voluntas száma ezen előzmények után a forradalmi események rohanása miatt így jelent meg 1919 elején. A diák-szerkesztőbizottság Hudra László közvetítésével a pedagógus szakszervezethez és a városi munkástanácshoz fordult segítségért. Schneller Béla a munkástanácsban megszavaztatja a támogatást, és az első számhoz biztosítja az anyagia­kat. Schneller több alkalommal fiatal rokonának, Quittner Lászlónak a lakásán találkozott a szerkesztőséggel és biztatást, elvi útmutatást adott a fiataloknak.'27 Az első számot a diákok Sebők József tanuló irányításá­val a Szalai-nyomdában dolgozó ifjúmunkások segítségével szedték ki. A fiatalok valamennyi szám megjelenése előtt nehéz helyzetben voltak, mivel megfelelő mennyiségű papír sohasem állott rendelkezésükre. A lap 231

Next

/
Thumbnails
Contents