A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Andrássy Antal: A kaposvári diákmozgalmak 1918-1919-ben

már a »egy önkéntes munkáscsoporttal«, amely később a Munkásőrség né­ven ismert, őrködtek a város lakóinak nyugalma fölött.18 Ezek a diákok a meglazult közbiztonságon, a polgári társadalom vagyon- és életbiztonsá - gán óhajtottak segíteni. A küldönc munkákat vállaló, főleg fiatalabb kor­osztályú diákokat szintén nagy számban láttuk sürögni-forogni a Nem­zeti Tanács körül ezekben a napokban. A magyar polgári demokratikus forradalomról a gimnáziumban no­vember 11-én miniszteri rendeletre tartott egy igen óvatos beszédet a reakciós igazgató. »Ismertettem a forradalom eseményeit és ún. vívmá­nyait, s főképpen komoly viselkedést és a rend fenntartását ajánlottam az ifjúság figyelmébe« — írja erről zárójelentését 1919 őszén az igaz­gató.19 A forradalom győzelme után Kaposváron is megnyílt a lehetőség a diákok szabadabb szervezkedése előtt. A korábbi tiltó rendelkezéseket mérsékelték és csupán azt kötötték ki, hogy ne csatlakozzanak egyik po­litikai párthoz sem a fiatalok. így a diákság rövid ideig kénytelen be­érni a hivatalosan meginduló önképző körökkel. Hudra László vezetése alatt 1918. november 17-én kezdett tevékenykedni a Virág Benedek Ön­képzőkör a tanévben. A mintegy százötven taggal meginduló önképzőkör lesz a haladó gondolat melegágya a kaposvári gimnáziumban. Az első ülésen november 17-én Hudra jelenlétében megválasztották az önképző­kör tisztikarát. Titkár Lövi László, főjegyző Haracsi Lajos, aljegyző Hol­lós Ferenc, főpénztáros Oláh Viktor, alpénztáros Halápi Jenő, könyvtá­ros Vértessi Imre lett. Ugyancsak itt választották meg a tíz főnyi bírá­ló bizottságot.20 A kör diáktitkára székfoglaló beszédében vázolta a diá­kok feladatait. Sok és hasznos munkát kell végezni a diákoknak ebben az évben. »Ez pedig az Önképzőkör tagjaira nagy feladatot ró, mert ne­künk e célból, most a jelenlegi viszonyok között, egészen új utakon kell haladnunk. Űj ösvényeket kell taposnunk az új világ eszményeihez ké­pest. Köröttünk, tudjátok. . . recseg-ropog minden. Eresztékeiben dől össze a régi, az avult, a maradi, hogy a romokból felépüljön egy szebb és igazabb élet.«21 Hasonló véleményen voltak a kereskedelmista tanulók a Széchenyi Önképzőkörben. Az önképzőkör november 17-én tartotta »első rendes ülését, amelyen egyúttal a köztársaság kikiáltását is megünnepel­ték« a fiatalok. Spitzer Dezső elnöki beszédében fokozott tevékenységre szólította fel tanulótársait a megváltozott történelmi viszonyok között." A gimnázium önképzőköre éves tervét is a »változott világnézethez al­kalmazza.« Ezzel az volt a céljuk, hogy a diákokat érdeklő, aktuális és látókörüket kibővítő értekezésekkel és ismertetésekkel járuljanak hozzá társaik felvilágosításához. így tervezték többek között »A magyar for­radalmak története«, »Martinovics és társai«, »Az imperializmus«, »A ra- dikálizmus«, »A szocializmus« című előadások megtartását.23 Az önképzőkörök adta lehetőségek között a társadalmi változás igény­lésére hívta fel a fiatalok figyelmét Hudra a gimnáziumban, Rádai és Balog tanárok pedig a kereskedelmiben. Hudra László, aki tagja a városi munkástanácsnak és a helyi szociáldemokrata párt vezetőségi tagja a ha­ladó diákok elismert vezetője, tanácsadója lett ezekben a napokban. Az ő magvetése nyomán sarjadt ki a szocialista gondolat a fiúgimnáziumban. Az ő érdeme lesz 1919 januárjában a pedagógus szakszervezet megala­230

Next

/
Thumbnails
Contents