A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
augusztusra tervezett tanító-tanfolyamok megtartására vonatkozó rendelkezéseket, vagy pl. a kaposvári állandó színtársulat szervezésével kapcsolatos intézkedéseket.“ A megnövekedett feladatokra való felkészülés jegyében ült össze június 21-én a megyei művelődési osztály. Az alakuló ülés óta eltelt egy hónap munkájáról, eredményeiről Hudra László művelődési megbízott számolt be. Jelentésében hangsúlyozta, hogy »az osztály az egész megyére kiterjedően megkezdte működését«, munkája rendkívüli mértékben megnövekedett; s éppen ezért szükségesnek tartja különböző alosztályainak megalakítását. Az ülés — az osztály bővülő feladatkörének megfelelően — a következő alosztályok szervezését határozta el: színügyi, képzőművészeti, zeneügyi, testnevelési és szabadoktatási alosztály.63 Július 3-án a megyei művelődési megbízottak és az alosztályok vezetői együttes ülést tartottak. Bár az értekezlet programja nem ismert, feltehető, hogy a művelődési osztály tényleges ügyintézőinek tanácskozása a testület operatív szervének kialakítását készítette elő. Az intéző bizottság mellett működő, de annak feladatkörénél körülhatároltabb, személyes hatáskörökön és felelősségen alapuló ügyintéző szerv létrehozása a tanácsi művelődés-igazgatás fejlődéséből, e fejlődés lényegéből szükségszerűen következik. A közoktatásügyi népbiztosnak a Forradalmi Kormányzótanács L-IV. sz. rendeletét kiegészítő, július 2-án kelt utasítása •—• tanácsok művelődési osztályai és a művelődési intézmények igazgatási hatáskörének megállapításáról — Somogybán már nagyjából kialakult szervezetet és gyakorlatot talált.“'’ A megyei művelődési osztály utolsó intézkedéseire már a Tanácsköztársaság bukása után került sor. Augusztus 5-én Hudra távirati értesítést küldött Balatonberénybe, a tanító-átképző tanfolyam beszüntetésére, augusztus 7-én az Öreglakon, Mária-telepen és Balatonkeresztúron nyaraló gyermekek hazahozatala ügyében rendelkezett.66 A téma lezárásául szükségesnek tűnik néhány, a helyi művelődésigazgatás kialakulásának vizsgálata során csupán vázlatosan érintett kérdés részletesebb vizsgálata. A forradalmi átalakulás természetesen megkövetelte a közigazgatás, így a művelődés-igazgatás nagyfokú centralizációját. Ennek létjogosultságát, szükségességét kétségbe vonni nem lehet.“7 A centralizáció mértéke azonban — főleg a megvalósítás formái: a kiküldöttek szükségtelenül nagy száma, az elterjedt távirati ügyintézés, a sokszor jelentéktelen személyi kérdésekbe történő beavatkozás, a gyámkodás miatt — eltúlzott volt.66 A Somogy megyei művelődési osztály eredményesen törekedett — elsősorban megyei, de járási és községi szinten is — a hatáskörök rendezésére, egységes igazgatási szervezet és gyakorlat kialakítására. A munkát akadályozó, niéiha — különösen a gyermeküdültetési akciók során — már anarchisztikus méreteket öltő »túlszervezéssel« szemben kezdettől erélyesen fellépett. Május 22-én a megyei művelődési osztály alakuló ülésének határozataként a Közoktatásügyi Népbiztossághoz fordult, hogy »a sok kiküldöttel, állandó gyűlésekkel zavarva van mun200
