A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
ban is bizonyította, hogy a szocialista somogyi tanítók felelősséggel és cselekvőén kívántak részt venni a megyei és a magyar művelődésügy problémáinak megoldásában.22 Március 7-én Csurgón, 22-én Nagyatádon is megalakult a MTSZ helyi szervezete.23 A megyei tanítómozgalom fejlődésében jelentős állomás volt a — Kunfi közoktatásügyi miniszter kaposvári látogatása alkalmából — már- :ius 17-ére összehívott megyei tanítógyűlés. A hivatalos köszöntők után felszólaló somogyi tanítók — Ladi János, Szakái Vince — hangot adtak a haladó megyei közvélemény követelésének: a vallásoktatás megszüntetésének, az iskolák államosításának. A lelkes hangulatú közgyűlés részvevői, Hudra javaslatára, egyhangú határozatot hoztak: követelték az iskólák államosítását és kimondták belépésüket a szocialista szakszervezetbe.24 A szakszervezet helyi csoportja radikális programjával tehát élére tudott állni a megyeszerte előretörő spontán mozgalomnak, amelynek idézett jelszavai gyűléseken, felterjesztésekben egyre gyakrabban kaptak hangot.25 Ez a mozgalom jelentette tulajdonképpeni bázisát a Tanácsköztársaság kikiáltásával Somogy megyében is kibontakozó szocialista kulturális forradalomnak. II. Somogy művelődésügye a Tanácsköztársaság idején 1. A helyi művelődésigazgatás fejlődése Március 21. szentesítette a Somogybán bekövetkezett változásokat. Április közepén itt is kialakult a tanácsrendszer. A megye élén március 10. óta a Kaposvári Munkástanács és a Szociádemokrata Párt helyi vezetősége által delegált 'háromtagú Direktórium állt. Ez tette lehetővé a megyei közigazgatás viszonylag gyors és hatékony átszervezését — a köz- igazgatás örökölt hivatali apparátusának fokozottabb ellenőrzésétől az újtípusú igazgatási testületek és szervek létrehozásáig, tevékenységi területük körvonalazásáig, a hatáskörök folyamatos rendezéséig.26 Ennek a folyamatnak szerves és fontos része a művelődésügy irányításának, igazgatási szervezetének gyökeres átalakítása a forradalmi változás művelődéspolitikai célkitűzéseinek jegyében. A Tanácsköztársaság kulturális programjában megfogalmazott, a művelődésügy egészét átfogó feladatoknak az ellátására a művelődésigazgatás hazánkban kialakult félszázados polgári gyakorlata, hivatal- szervezete elégtelen volt. A Tanácsköztársaság művelődés-igazgatásának egyidőben — rendkívül rövid idő alatt, és egyéb feladatok megoldása közben, mint pl. a gyermekvédelem vagy a szocializmus tanainak állami propagandája — kellett megszerveznie a játékiskolától az egyetemig terjedően egységes állami iskoláztatás, valamint az analfabéták oktatásától a népfőiskolákig terjedő szabadoktatás és a népművelés szervezeti kereteit, irányító és ellenőrző apparátusát. A következőkben ennek kialakulását, feljődését vizsgáljuk. 202
