A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején
Az első világháború súlyosbította a megye kulturális elmaradottságát. A népoktatás színvonala a tanítók katonai bevonulása és a teljesen felbomló iskolai rend következtében a mélypontra süllyedt; a népművelés gyakorlatilag megszűnt.1’ A művelődésügy válságának megoldását — és ez lassan nyilvánvalóvá vált a tanítók, az értelmiség legjobbjai előtt is — csak az adott gazdasági-társadalmi viszonyokat megváltoztató forradalomtól lehetett várni. Ebből a felismerésből bontakozott ki az a mozgalom, amely az iskola problémáinak megoldását — az iskolán kívüli tényezőket, társadalmi összefüggéseket figyelembe véve — egyre radikálisabb művelődési és társadalmi reformokban kereste. A somogyi tanítók körében tapasztalható »nyugtalanságról« 1918 májusában adott először hírt a Somogyvármegye c. helyi lap.10 Az október 19-re összehívott, de a városi hatóságok által a járványra való hivatkozással betiltott »Dunántúli Tanügyi Munkások« kongresszusának képviselőit vezércikkben köszöntő Vajthó Jenő kaposvári polgári iskolai tanár a következőket írta: »A magyar közoktatásügynek át kell alakulnia. Nem toldozásra, apró javításokra van most szükség, hanem meg kell teremteni az új, egységes, minden iskolafajra, minden közművelődési intézményre kiható közoktatási törvényt.«7 A polgári demokratikus forradalom győzelmét követően, bár az országos gyakorlatnak megfelelően Somogybán sem került sor az alapvető kulturális követelések megvalósítására, egyre több biztató mozzanat jelezte — és készítette elő a forradalmi kibontakozást. Az aktivizálódás jelei, a forradalmasodás tendenciái — a megye művelődésügyének további fejlődését alapvető módon meghatározóan — a somogyi tanítók tevékenységében, szervezkedésében is erőteljesebben jelentkeztek. A megye tanítóinak jelentős része októbertől tevékenyen részt vett a politikai életben: a nemzeti tanácsok, a haladó polgári pártok vagy a Szociáldemokrata Párt munkájában.18 A mérsékelt és a radikális polgári politikai irányzatok küzdelme, a baloldali szociáldemokrata befolyás erősödése, — és ennek megfelelően egyre radikálisabb: a polgári demokratikus reformkövetelésektől a szocialista művelődési forradalom alapelveinek megfogalmazásáig terjedő program jellemezte a Somogy megyei tanítók szakmai szervezkedésének néhány hónapos történetét. 1918. november 18-án megalakult Kaposvárott a Nevelőmunkások Somogy megyei Szövetsége.'” A »kizárólagosan gazdasági alapokon« létrehozott szervezetet, amelynek 1919 február elején ismételten megfogalmazott művelődési programja is a »politika-mentesség« jegyében született, az események csakhamar elsöpörték. A Hudra László főgimnáziumi tanár vezette, kezdettől számottevő belső ellenzék, miután sikertelenül próbálta elfogadtatni elveit és követeléseit, január 25-én kivált a Nevelőmunkások Szövetségéből.28 1919. január 28-án a szocialista tanítók részvételével megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének helyi csoportja.21 Március 2-án tartott taggyűlésük programja: a politikai és gazdasági helyzet elemzése, a közvetlen megyei művelődési célok és feladatok megvitatása, önmagá201
