A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
23-án kelt jegyzőkönyvükben két, hosszú idő óta munkaképtelen társuknak a részére a teljes konvenció továbbfolyósítását határozták el.® A gazdaságok nagyon szűkös anyagi viszonyai, a rájuk háruló maximális feladatok azonban érthető módon szorították háttérbe a szociális gondoskodást, és a figyelmet elsősorban a gazdasági kérdések felé terelték. Amint már fentebb láttuk, az alkalmazottaknak a szántóföld nagyságához viszonyított aránya nagyjából megfelelő volt. A megváltozott körülményekkel összefüggően azonban, kapcsolódva az ellátási nehézségek miatt bekövetkező elkedvetlenedéshez májusban, amikor a mezőgazdasági munkák amúgy is összetorlódtak, egyre nagyobb munkaerőhiány jelentkezett.“ A korábbi gyakorlatnak megfelelően a munkaerőhiány pótlása, a föld és munka nélkül maradó környékbeliek foglalkoztatása érdekében meglehetősen nagyszámú időszaki, arató és napszámos munkást is alkalmaztak. Hat, illetve három hónapos summásmunkára hagyományosan Mezőkövesd vidékéről toboroztak munkásokat, de summásmunkások dolgoztak a járásban Egerből és a somogyi falvakból is.130 Számukat forrásnehézségek miatt egész pontosan meghatározni nem tudjuk, de tekintettel arra, hogy az április elején felmért 26 gazdaságban a summások száma 570 fő volt, az egész járásban mindenképpen meghaladhatták a 600 lelket. Miután alkalmazásuk az elmúlt télen megkötött szerződések alapján történt, a megye politikai és gazdasági vezetése — július elején — szükségesnek látta a summásbérek korrekcióját is elvégezni. Eszerint a munkások havi bérét a jövőben a következőképpen tervezték: 1. készpénz: I. o. egészkezes férfi munkás 500.— K II. o. félkezes munkás 300.— K III. o. félkezes munkás 14 éves korig 200.— K 2. élelem: I. o. egészkezes férfi munkás 40 kg liszt és 4 kg szalonna II. o. félkezes munkás 30 kg liszt és 3 kg szalonna Ezenfelül havonként és fejenként járt még 5 kg hüvelyes termés, 12 kg hagyma, 3 kg hús, 0,5 kg zsír, 1,5 kg só, 1,25 liter ecet és elegendő paprika és hagyma. A járandóságokban szereplő liszt 2/3-át kenyérlisztben. 1/3-át főzőlisztben kellett kiadni. Aratás idején a betakarításban résztvevő munkások a készpénzfizetés helyett 3, illetve 2 q búzát kaptak, amelyet az alkalmazó gazdaság tartozott a kívánt helyre szállítani.130 Érdekes módon a később megkötött megállapodásokon nem tükröződött ez az új szerződési forma. A báripusztai gazdaságnak a kisbár- apátiakkal július 10-én megkötött munkaszerződéséből a készpénzfizetés hiányzott, helyette a férfiak havi 24 mérő, a nők 14 mérő kenyérgabonát kértek munkabérként.131 A mezőgazdasági üzemek egyik fő próbatétele köztudottan az aratás és cséplés eredményes és gyors lefolytatása volt. Az aratómunkások bérének rendezése tehát éppen úgy kívánatos volt, mint a cselédségé vagy summásoké. Ismeretes, hogy a megye politikai vezetése az aratórészeket nagyon magas 1 7-ben állapította meg. Ennek közlésével közel egyidőben került nyilvánosságra a Földművelésügyi Népbiztosság 55. sz. rendelete, amely az 1,8-os aratórész mellett döntött.133 Az üzemek gaz190
