A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
tej zömét a fővárosba szállították. A tejgazdaságon belüli feldolgozásra már csak az alacsony fejési eredmények miatt sem nyílt lehetőség, de az üzemek hiányos tejgazdasági felszerelése sem tette volna ezt lehetővé.“ Amint az összesítésből láttuk, a szarvasmarha-állomány 60,3%-át az ökrök és tinók képezték. A közélelmezés szempontjából fontos hizlalás mellett a szám itt is hozzásegít bennünket a nyerhető igaerő nagyságának megállapításához. A kimutatás szerint a gazdaságokban 344 négyes ökörfogat dolgozott. Ezt a számot levonva — nem tekintve a tinóállományt — az igali járás nagyüzemeiben 187 ökröt hizlaltak. A kimutatásban szerepel még 43 db bivaly. Ezt a 41,5 fogaterőt kitevő állományt közismert tulajdonságai miatt elsősorban szállításra használták, jelentőségük a szántóföldi termelés szempontjából teljesen elhanyagolható volt. A juhállomány fajta és kormegoszlása a következőképpen alakult:97 fjrü _______________Kos________________Nőstény________ összesen F aj ta Öreg 2 éves 1 éves Idei Öreg W C D > 'CU <M 1 éves Idei öreg 2 éves 1 é ves Idei Szám 5 o Elektorál-negretti 26 9 10 10 6 — — — 691 272 236 127 1 387 8,7 Húsmerinó 130 44 86 134 162 10 65 813 4301 814 902 1093 8 554 54,0 Merino precoce 21 26 12 22 — — 6 — 640 68 52 50 897 5.6 Rambuillet 5 8 6 4 40 30 40 40 420 40 65 35 733 4,b Merino x soissonais 23 55 65 20 — 131 86 404 2309 170 121 86 3 470 21,9 Szövetfésűs 5 — 9 25 — — 24 83 377 — 76 96 699 4.4 Racka 1 — 1 1 — — 3 16 49 — 12 9 92 0,5 Összesen: 211 142 189 216 212 171 224 1356 8787 1364 1464 1496 15 832 99,7 Amint arra már fentebb utaltunk is, 1919-re — úgy látszik — majdnem teljesen eltűnt az extenzív racka, de lecsökkent a finom gyapjat adó juhfajták aránya is. A különleges finomságú szortimentumok eső árai a birtokosok figyelmét Somogybán is a különféle húsfajták felé fordították. A húsmerinó, illetőleg a merino x soissonais elterjedése mellett — kedveltségük fő oka a nagyobb test és a hosszabb szálú középfinom- ságú gyapjú volt — kezdett előtérbe kerülni már a századifordulón is importált francia Rambuillet-i anyag és a belőle kitenyésztett szövetfésüs fajta. E fajták előtérbe kerülése — törvényszerűen — összefüggésben volt az ipari gyapjúmosás elterjedésével, azzal, hogy a textilipar figyelme a »nemes« helyett egyre inkább a »finom« és a »középfinom« minőségű gyapjú felé fordult. A fenti táblázat a nemek szerinti osztályozást meglehetősen megnehezíti. Nem tudjuk, hogy vajon a számsorai a tavasz folyamán meginduló állatszállítások eredményeit mennyire tükrözik. Amíg ugyanis e számsorok szerint 100 kosra átlag 3032 anya jutott, addig tudjuk pl. hogy a már említett 26 gazdaságra vonatkozó felmérés szerint a merino x soissonais állomány nemek szerinti aránya április elején 100 : 739 volt.93 183
