A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
Az átszervezéssel kapcsolatos bizonytalanság miatt az átmenetileg megszakadt munkák újult lendülettel folytak tovább. Vizsgálva a fenti összehasonlító táblázat adatait, kiderül, hogy szinte minden növényféleség vetésterülete nőtt. Különösen örvendetesen gyarapodott a takarmányvetések aránya, és nőtt az ipari növények vetésterülete. A szocializált gazdaságok számára adott, és alább még tárgyalásra kerülő lehetőségek között a vetetlen területek nagyarányú csökkenése kétségkívül nagyon lelkes és áldozatos munkát feltételezett. A maradék földek hasznosítására irányuló törekvések még júniusban sem szűntek meg. Az Igal-pusz- tái és magyaratádi gazdaságvezetők június 10-én, illetve 14-én sürgős íogatkiegészítést kértek, hogy a még vetetlen területeket rövid termésidejű tengerivel és csalamádéval elvethessék.™ A szántóföldi munkákról elkészült értékelés július közepén, ha nem is megnyugvással, de mindenképpen örömmel konstatálhatta, hogy az adott nehéz helyzetben a gazdaságok mindent elkövettek a termelés folyamatossága biztosításának érdekében, és az elért eredményeket látva megnyugtatással közölhette, hogy a következő év már a tervezési lehetőségek jobb kihasználása kapcsán minden fennakadás nélkül telik majd el.77 Ugyanebben a körlevélben a központ július 28-ra kérte elkészíteni az 1919/20-as gazdasági év hozzávetőleges vetéstervét. Szemügyre véve a vetéstervet azt látjuk, hogy a járás szocializált üzemeinek szántóterülete közel 2000 kholddal gyarapodott. A növekedés a megelőző háborús időszak alatt átmenetileg ismét művelés alá fogott területekből adódott. A szántóterület felhasználása a tervezet szerint a következőképpen alakult volna: Ószi búza — rozs 31,0 % Árpa 8,9 % Zab 7,5 % Tengeri 12.7 % Burgonya 2,1 % Cukorrépa 1.1 % Dohány és egyéb ipari növ. 0,04% Takarmányrépa 2,9 % Pillangósok, mesters. tak. 27,2 % Egyéb 1.1 % Nincstelenek 4,8 % összesen: 99,3 % Mint látjuk, a gabonafélék tervezett vetésterülete nőtt. Különösen szembeötlő ez a kenyérgabonáknál, ahol az 1 %-os emelkedés mögött tcbb, mint 600 kh holdas növekedés áll. Ugyanakkor tetemesen csökkent a tengeri vetésterülete, a jelentkező különbséget nyilván a 6 %-os vetett takarmánnyal akarták pótolni. Összefüggésben a kiadott rendeletek és állásfoglalások egész sorával,78 több mint 100 holddal szándékoztak megemelni a cukorrépa vetésterületét. Nem tudjuk azonban indokát adni annak, hogy a burgonya vetésterülete — dacára a népélelmezésnél és a keményítőgyártásnál'8 is jelentkező fontosságának — miért stagnál. Hasonlóképpen —• okadatolás nélkül — kell rögzítenünk, hogy a dohány és nap178
