A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)
II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Tóth Tibor: Az igali járás szocializált nagyüzemei 1919-ben
A központ által tartott havi konferenciák, a terjedelmes levelezés, a repülő biztosi intézmény mellett“ az egyes Népbiztosságok is gyakoroltak közvetlen felügyeletet. Az egyes üzemágak (pl. tejtermelés, méhészetek, tőzegtermelés) irányítására kiküldött megyei megbízottaknak ugyan a megyei központtal egyetértésben kellett tevékenykedni, de felelősséggel az őket kiküldő főhatóságoknak tartoztak.“ A gazdálkodás egyes ágainak irányítása mellett a Földművelési Népbiztosság mind fokozottabban igényelte a teljes betekintést is. A június 14-én hatályba lépett 2500/1919. sz. utasításban az aratási és cséplési munkák állásának kéthetenkénti jelentését kérte közvetlenül a gazdaságoktól.63 A teljes ellenőrzés megvalósítására irányuló törekvést jelezte, hogy júniusban egy szakemberekből és FÉKOSZ küldöttekből álló bizottságot,6'* majd július végén a vas- és fémmunkások szakszervezetéből küldtek ki ellenőrző politikai biztost.“ A gazdasági szervek egymásközti kapcsolatai mellett a helyi és a magasabb szintű politikai és igazgatási szervekhez fűződő viszony is meghatározta a szocializált gazdaságok működését. Azt mindenek előtt leszögezhetjük, hogy a szövetkezetek és a környezetük közti viszony korántsem volt harmonikus. Az elmaradt földosztás, a szövetkezetek elleni agitáció helyenként előnytelenül befolyásolta a birtokos parasztság hangulatát. Fokozta ezt az, hogy a fokozatos centralizáció hatására egyre nagyobb űr keletkezett a falvak és nagyüzemek között. A falvak csak nehezen törődtek bele a már magukénak tudott uradalmi földek elvesztésébe, és minden lehetőséget felhasználtak arra, hogy a nagyüzemek feletti ellenőrzésnek legalább egy részét megszerezzék.66 A munkástanácsi tervek és járási feliügyelőségi szándékok közti harc végül is annak ellenére sem záródott le, hogy több rendelet és állásfoglalás is a felügyelőség függetlenségét hangsúlyozta.1" Némiképpen másként alakult a szocializált gazdaságoknak a járási és megyei politikai szervekhez fűződő viszonya. Farkas János járás köz- igazgatási megbízott összefüggésben közellátási teendőivel időnként rendelkezhetett a gazdaságok készleteivel, ritkábban személyzetével is.68 A megyei szervekhez fűződő kapcsolatokat az határozta meg, hogy La- tínca Sándor személyében olyan kormányzótanácsi biztos került a megye élére, aki mindvégig fokozott figyelemmel kísérte a megyei központ műkö'dését, és törekedett a gazdaságok belső politikai megerősítésére is. Ez utóbbi elképzelés elé komoly akadályt gördített az a tény, hogy a gazdaságokban a FÉKOSZ szervezésével kapcsolatos felhívások, függően a szervezéssel megbízott gazdatisztek langyos hozzáállásától, csak mérsékelt eredményekkel jártak.1" A gazdaságokban szervezett politikai munka nyomaira a Tanácsköztársaság fennállásának egész időszaka alatt nem sikerült bukkannunk. A fentiekben vázlatosan áttekintettük azokat a szervezeti kereteket, amelyekben a szocializált üzemek négy hónapos tevékenysége lejátszódott. Az alábbiakban arra szeretnénk immár választ kapni, hogy ezeket a kereteket hogyan és milyen tartalommal sikerült megtölteni. * * * 175
