A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

54.

Az uradalom birtokában levő vegyelemzés szerint: C (szén) 35,43%, H (hidrogén) 3,84%, S (kén) 0,01%, O-f-N (bezárt levegő) 23,94%, nedvesség 19,90%, hamu 16,28%. A fűtőképesség a légszáraz tőzeg kilogrammjára vonatkoztatva 2854 kalória.

55. A kézi erővel kitermelt tőzeggel szemben a gyúrógépek segítségével kitermelt tőzeg volt a géptőzeg.

56. A műszaki osztály V—43/1919. július 12-i jelentése szerint a munkás- barakkok faanyagának feie a szétszedésnél vagy útközben úgy elkallódott, hogy azokat felállítani nem is tudták. KTB. Tőzegkitermelés csomó, jelzet nélkül.

57. A munkálatokat a központi tőzegosztály megbízásából Czukor Sándor végezte. Az osztály Pap Lászlót, nagy kapacitású gépek vásárlására, külföldre küldte, aki Hannoverből útnak is indított egy olyan tőzegkotró gépet, amely a vízzel tett gödrökből is termelhetett, s a nyersanyagot a gép önműködően továbbszállította a szárítás helyére, ami által a termelési költségek jóval alacsonyabbakká váltak.

58. Ilyen területeket jelentettek Németladról, Kerékpusztáról (100 magyar hold), Csurgóról, Szabásról (200 négyzetméter), Ádándról, Pétről, Nagygombáról. A kaposvári Vízmű mellett is tőzegláp terült el, amelynek 2304—2558 kalória melegfejlesztő képessége volt. A legnagyobb tőzegterületek természetszerűleg a Nagyberek területén voltak találhatók csaknem 50 000 kát. hold terűiében. (Feketebézseny 400 kh., Puszta- berény 400 kh., Szöllősgyörök 500 kh., Balatonboglár 200 kh., Balaton- lelle 200 kh., Balatonszemes 300 kh., Táska 400 kh., Somogyvár 800 kh., Fonyód 1500 kh.)

59. KTB. 8320 1919. sz. kérvény.

60. Uo.

61. KTB. 62/1919. M. sz.

62. KTB. 2923/1919. K. sz.

63. A Somogyi Vörös Üjság május 17-i száma részletesen beszámolt a tervről.

64. Ma a terv szülőjéről: Latinca Sándorról elnevezett utcában.

65. Stark Jenő villanyszerelőhöz május 7-én írt levelében megkérdezte: miért bocsájtotta el Péter Ferenc, Gál István és Bunkovszki István ifjúmunkásokat? L. S. L. S. 24. és A/3. Későbbi levelében elbocsájtásukat megakadályozta.

66. Május 17-én Friedrich Géza géplakatosnak írt levelében követelte özv. Právics Józsefné fia számára a munkabér kifizetését. L. S. L. F. 39.

67. Május 7-én özv. Fekete Lajosné kaposvári lakossal visszavetette az állásából elbocsájtott Srenk Ilona ifjúmunkás leányt. L. S. L. F. 15.

68. L. S. L. S. 29. május 9. és S. 36. május 10.

69. Ebben az ügyben kétszer is váltott levelet. L. S. L. S. 15. ápr. 2. és S. 34. május 12.

70. L. S. L. B. 57. Miután beadványa mellékletének másolata hiányzik az iratok közül, így nem állapítható meg: milyen gépeket igényelt a Köz- oktatásügyi Népbiztosságtól?

71. L. S. L. A/ll. május 21.

72. L. S. L. T. 22. május 14.

73. L. S. L. V. 8. május 16.

74. L. S. L. T. 41. A gépek vásárlásával Pótó Jánost bízta meg.

75. Minit olyannál, aki »városunkban az ifjúmunkások szak- és egyéb irányú szellemi kiművelésének ügyét vezeti« — írta beadványában.

76. KTB. 956/1919. L. sz.

77. KTB. 885/1919. G. sz. alatt Aczél Dezső elnök aláírásával.

78. A tervek realizálására a KTB gyógyszer, drogéria és vegyészeti osztályt szervezett.

79. KTB. 2959/1919. K. sz.

129