A Tanácsköztársaság Somogyban (Kaposvár, 1969)

II. fejezet. Tanulmányok, cikkek - Dr. Kanyar József: A Somogy megyei iparigazgatás és a szocializált ipari üzemek 1919-ben

80. Fischer József kaposszerdahelyi lakos megmutatta azt a helyet az Építési Direktórium helyszínre kiküldött tagjának, ahol évekkel ezelőtt egy primitív módon kezelt kőbánya volt s amely azóta fűvel és cserjével benőtt vízmosás benyomását keltette a szemlélőben. Annak .idején Fischer József mintaleletet is küldött a pécsi Dunagőzhajózási Társaságnak — amelyet a bánya részben alkalmasnak is tartott s biztatta Fischert arra, hogy saját költségén kezdje meg a szénbányászást, Mivel Fischér — szegény ember lévén a munkát elkezdeni nem tudta, az akkori községi főjegyző minden szakértelem nélkül megkezdette a földkitermelést, amelynek következtében a bánya beomlott. Időközben egy fővárosi mérnök is végzett próbafúrásokat a területen, amely a kőréteg miatt eredménytelen maradt. Fischer még emlékezett arra, hogy 50 évvel azelőtt, az emberek találtak azon a tájon szenet, sőt a község kovácsai is használták. A szén akkor még nem volt érett, dei már használni lehetett. A bányát minden valószínűség szerint azért nem nyitották meg az akkori tulajdonosok, mert vagy nem volt érdekükben, vagy pedig nem látták elég rentábilisnak a feltárásait. Építési Direktórium iratai. 149 1919. sz.

81. KTB. 2643 1919. K. sz.

82. KTB. iratok. Tőzegtermelés iktatója 48. sz. a.

83. Ficsur Imre és Winkelmann János.

84. KTB. 2643 1919. K. sz.

85. Depóid Béla, az Államépítészeti Hivatal vezetője, Mihály Ferenc, az Építési Direktórium vezetője, Horváth Andor és Möhler János.

86. Pl. a Tallián Gyula (ma Dimitrov), Somssich Pál (ma Engels) és Megy- gyes utca, azaz az akkori Németh István (ma Beloiannisz) utcák megnyitásai a magánérdekeknek megfeleltek, de semmiféle városrendezési tervbe nem illeszkedtek bele. L. S. L. jelzet nélkül.

87. Lamping József parkosítani akarta a Honvéd teret.

88. A sportpályát a Jankovich-féle téglaégető kemence mellett lévő területre, a mai Buzsáki dűlőbe javasolták.

89. Amely azólta meg is történt, s a város egyik legszebb utcája lett.

90. A szakvélemény szerint ezekben a udvarokban »oly düledező, a közegészségügyi követelményeket minden tekintetben gúnyoló viskók állanak, mely mindmegannyi járványfőszeknek tekinthető, ezen viskók lerombolását s helyettük ugyanazon udvarokon egyszerű, de egészséges kislakások építését ajánlanók, mivel nemcsak az ezen viskókba lakó szegény proletár családoknak, hanem a város összességének is — a járványfészek megszüntetésével — kiváló szolgálatot tétetnék s ezen járványfészkek megszüntetése a város lakóira valóságos áldást jelentene«. L. S. L. jelzet nélkül.

91. Borovitz Imre termelési biztos jelentése a munkások nyugtalanságáról. KTB. 1131/1919. K. sz.

92. KTB. 1581/1919. sz.

93. »Somogy legtöbb gazdaságában — szólt a gyár pénzigénylése — szünetel a cukorrépa megművelés amiatt, hogy a mezei munkások csak kék pénzént hajlandók dolgozni.« Kaposvári Cukorgyár iratai. 1919. június 16.

94. A megyei földművesszövetkezeti központ június 11-én jelentette Latinca Sándornak, hogy a bolhási, a korpádi és a szentkirályi napszámosok, a felsősegesdi és a simongáti termelőszövetkezetek tagjai megtagadva a munkát sztrájkba léptek, mivel munkájukért nem hajlandók »fehér« pénzt elfogadni. Ugyanezt jelenítette May János gazdasági vezető Nagyszállásról is június 5-én.

95. Járási gazdasági felügyelői iratok 787/1919. sz.

96. Járási gazdasági felügyelői iratok 411, 1163T919. sz,

97. L. S. L. D. 7.

98. KTB. 3210 1919. sz.

99. KTB. 1194/1919. sz.

100. KTB. 2/1919. sz.

130