Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
valószínűleg sokan hazatértek otthonaikba. A nyomozati vallomások és a visszaemlékezések alapján úgy véljük, hogy a mintegy 3-4 km-es utat bejáró felvonuló tömeg 9 óra felé érkezhetett meg a tanácsháza előtti térre. A tüntetők ekkor még számosán, talán néhány százan is lehettek. Lovren- csics Lajos kérte a jelenlévőket, hogy térjenek haza, de a többség nem indult el otthonába, folytatni akarta a gyűlést. A felvonulást lezáró gyűlés elkezdődött, a tanácselnök az egyik szervező által tartott lámpa fényénél ismét felolvasta a 16 pontot. Ekkor következett be a „derült égből villámcsapás”. A felolvasás közben a résztvevők kocsizörgést hallhattak: megérkezett a somogyudvarhelyi Kétnyárpusztán elhelyezett határőr alakulat 5-6 főből álló fegyveres egysége. Béres Sándor törzsőrmester így írt az egység kivonulásáról és a megérkezésük után történtekről 1957. március 11-én kelt jelentésében:6 „27-én, 18.30-kor Tóth százados utasítást adott, hogy a bent lévő Béres Sándor tőrm. azonnal menjen át 5 fővel kocsival Berzencére, mert az Árpási hdgy. lakását 200 polgári személy megtámadta. Béres Sándor tőrm. riadóztatta az őrsöt és kijelölte az illetékeseket, hogy kik mennek át. A kocsisok befogtak, mire készenlétben voltunk, akkor kaptuk az utasítást, ellenőrizzük, hogy milyen forrongás van a községben. Beértünk Berzencére, a tanácsházához 100- 150 méterre, nagy tömeg volt a tanácsházánál és a tömeg a határőrség kocsija felé nyomult, és a tömegből egy lövés volt. A riadó pk. erre elrendelte a figyelmeztető lövést, és Incze tizedes leugrott a kocsiról az árokba, és a riasztólövéséből a tömeg közé is került nagy részben gurulatból. Utána [sem] Berzencén, sem [Somogy] udvarhelyen forrongás nem volt.” A jelentés stílusa — eltekintve a címétől — korrektnek mondható, viszont kétségbe vonható több állításának igazságtartalma. Lássuk erről Lovrencsics Lajos vallomását a tragikus pillanatokban történtekről: „Eközben a sötétben, a hátam mögül kocsizörgés hallatszott, és Radics János berzencei lakos a tömegből ki is lépett és lámpával integetett a kocsi irányába, hogy álljon meg és ne zörögjön, hogy lehessen hallani a szöveget. Ekkor láttam, hogy a kocsizörgés irányából egy piros rakétát lőttek fel, majd a következő parancskiadást hallottam: „Kocsiról le, harchoz, tűz!” Ez alkalommal már lőttek is, melynek halálos áldozata és sebesültje volt. Tu6 Lásd MNL SML XXXV. 55. Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottsága Archívumának saját iratai, А/Tematikus gyűjtemény, Somogyi ellenforradalom c. csomó, 11. ő. e.. Jelentés az 1957. márc. 9-én kiadott távmondatra - az alábbiakat jelentem a magyarországi fehérterror működéséről a Somogyudvarhelyi Őrs szakaszán. Érdekes, hogy Incze Lajos tizedes aláírása nincs a dokumentumon. Az 1990-es évekbeli sortűzperben elhangzott, hogy bevitték a határőr parancsnokságra s ott ki is hallgatták. Lásd http://phd.lib.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_6392_secti- on_1758.pdf. Dr. Fogarassy Edit: Igazságtétel és rendszerváltozás, különös tekintettel a visszamenő- leges igazságszolgáltatásra. PhD (doktori) értekezés, Kézirat, Miskolci Egyetem Deák Ferenc Doktori Iskola, 1991. [Megtekintés dátuma: 2017. 03. 08.] 509
