Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről

Mint már szó esett róla, 1956 októberének legvégén alapvetően átalakult a politikai-hatalmi helyzet Somogy megyében is. A fordulatnak tekinthető változást jelentős mértékben az október 30-i kaposvári tüntetés idézte elő. A város lakossága, közte főleg az üzemi munkások ismételt tömegdemonstrációjának fő okát abban kereshetjük, hogy a fővárosi és más országos változásokhoz képest itt a rákosisták jórészt még a hatalom birtokosai voltak. A kormány átalakítása és a szétzilálódott MDP élén történt újabb kádercserék alapvetően befolyásolták a kaposvári tüntetést. A különféle követelések teljesítését bejelentő nyilatkozatok, beszédek tovább fokozták a helyi népmozgalom forradalmi jellegét. A Nagy Imre miniszterelnök által 28-án bejelentett többpártrendszer engedélyezése és a koalíciós kormányzás döntő lökést adott a somogyi történéseknek is.

Október 30-án reggel Kaposváron a Faipari Vállalat Munkástanácsa főleg az üzemekben terjesztett röplapokon5 lemondásra szólította fel az MDP megyei pártbizottságának vezetőit és az SMFNT-t, tehát utóbbi összetételével sem voltak elégedettek. Egyúttal kérték a munkásokat, hogy déli 12 órára menjenek a Pártoktatás Házához. A vasútállomástól induló tüntetés rövidesen több száz fős tömeggé duzzadt. Az emberek felfokozott hangulatban vonultak az épülethez, az iparosok korábbi székházához az akkori Beloiannisz, ma Somssich Pál utcába.

Az események jellege ekkortól alapvetően megváltozott. A gyökeres helyi hatalmi átrendeződés elmaradása miatti elégedetlenség a mintegy félezres tüntetőcsoportot a rendőrkapitánysághoz, majd a mellette álló pártbizottság épületéhez vonzotta a Sztálin, ma Szent Imre utcába. Hangosan követelték a kommunista párt helyi vezetőinek lemondását. A Zrínyi Miklós Kör egyik „motorja”, Kunszabó Ferenc is beszélt az összegyűltekhez, és érzékelve az emberek hangulatát türelemre, önmérsékletre szólította fel őket. Mivel a helyzet egyre élesebb lett, elküldték az SMFNT elnökéért, Gábriel Jánosért. Vele érkezett két helyettese is, egyikük a pártbizottság osztályvezetője volt. Ekkor megjelent a színen Hidas Mihály, a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztálya moszkvai kiképzésből hazatért első embere. A tömeg nyomásának engedve Száraz Pál őrnagy az ÁVH-s alezredest bekísérte a belvárosi laktanyába.6

A honvédség 30-án nem avatkozott be a kaposvári pártbizottság épületénél. A Honvédelmi Minisztériumból egy főtiszt telefonos eligazítás gyanánt ugyanis azt tanácsolta, hogy a fegyvertelen tömeg követeléseit hagyják teljesíteni. Ve5 A röplap készítésének időpontja nem állapítható meg egyértelműen. Kunszabó Ferenc jelölte meg ezt a napot emlékiratában (lásd az irodalomjegyzéket!), de nem kizárt, hogy a 27-ei küldöttgyűlésen történtek nyomán készült a röplap, amikor még számos kommunista vezető lett tagja az ideiglenesnek bizonyult nemzeti tanácsnak.

6 így lett szabad Somogy. Szabad Somogy, 1956. október 31. 2. o.

483