Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
II. kötet - V. Fejezet. Történetek a forradalom somogyi eseményeiről
ekkortól sugározhatott ki a megye településeire, illetve a katartikus napok csúcsának számítható 30-ára és 31-ére. A 21 pontban mindenekelőtt a szovjet csapatok kivonását követelték az ország függetlensége és a béke helyreállítása érdekében. A következő három pont Magyarország semlegességének biztosítását szerette volna elérni. Az 5. pontban amnesztiát kértek a szabadságharcosok részére, valamint október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Csak eztán tértek rá a többpártrendszeren alapuló demokratikus választások kérdésére, illetve az Országgyűlés feloszlatására felszólító követelésre. 7. helyen a jobb életkörülmények érdekében jelentős bér- és jövedelememelést tartottak fontosnak. 8.-ként az üzemek, vállalatok munkástanácsi irányítását akarták elérni. A következőben a kisipar és kiskereskedelem létfeltételeinek biztosítása mellett érveltek. A megye mintegy kétharmadát kitevő mezőgazdasági népesség érdekében csak a 10. pontban léptek fel közvetlenül, amelyben a beszolgáltatási és az adórendszer alapvető megváltoztatását akarták. A következő pont nem a termelőszövetkezetek megszüntetését, hanem csak a magyar sajátosságoknak megfelelő átalakítását indítványozta. 12.-ként független érdekképviseletek létrehozását igényelték. A következő pontok elvi, eszmei természetűek voltak. A 13. a lelkiismereti és vallásszabadságot, a 14. az oktatás addigi ideológiai meghatározottságának eltörlését, a 15. a nyelvtanítás (természetesen főként az orosz) fakultatív bevezetését, illetve a felsőfokú iskolák felvételijének eltörlését kívánta, a 16. a szellemi élet nemzeti jellegének visszaállítását óhajtotta. A 17. pont igazságtételt akart: felelősségre vonni a kialakult súlyos helyzet okozóit, valamint a politikai elítéltek szabadon bocsátását, még a Szovjetunióba hurcolt magyarokét is. 18.-ként a társadalmi érvényesülés pártállástól való elkülönítését látták szükségesnek. A Hazafias Népfront legyen a pártok és egyéb társadalmi szervezetek összefogója! — szólt a 19. programpont. Mindszenty József hercegprímás egyházi stallumába való visszahelyezése külön követelés lett, a 20. Az utolsóban „a még harcban álló megyék” élelmi- és orvosi szerekkel való ellátását helyezték kilátásba. Mint látható, a kép rendkívül vegyes, mintegy ad hoc-jel- legű, de eklektikussága megmutatja az akkori legégetőbb problémaköröket. A 21 pontos követeléssort eljuttatták az Ideiglenes Magyar Kormányhoz, hogy nyilatkozzon róla, de hangsúlyozták, hogy a kormányt összetétele miatt csak időlegesen ismerik el. Az ideiglenes kormánnyal, és egyébként a fővárosban működő különféle hatalmi szerveződésekkel hivatalosan a forradalom alatt érdemben nem sikerült kapcsolatot tartani megyénkből - legalábbis ezt írta Poldesz Albert visszaemlékezésében.4 Tehát a somogyi 21 pont csak a helyi történésekre lehetett hatással. 4 Olvasható kiadványunk jelen, 2. kötetében. 482
