Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)

I. kötet - I. Fejezet. A forradalom somogyi előzményei

lépett. „Nem mertek be nem lépni, féltek, hogy újra kulákká csinálják őket” - így magyarázták többen is a buzgalmat.

Böcör- és Saroltapusztán, ahol az újgazdák 1945-ben házhelyet is kaptak, 1949 táján építkezni kezdtek volna, azonban kis településük létrehozását nem engedélyezték. így aztán a terhek növekedésekor, ami egybeesett a fokozott tsz-szervezéssel, a volt cselédek jelentős része elvándorolt a környékről, nyilván az iparba mentek dolgozni. Nem a legtapasztaltabb gazdákat, de a legszorgalmasabb munkásokat vesztette el velük Hedrehely.

8. Az Október 22., az első termelőszövetkezet 1950 őszén alakult. Szervezése - „Ti csak álljatok be, azután az államtól megkaptok mindent” - jelszóval hamar végbement. A kulákok ekkor már igyekeztek megszabadulni a földtől, s a tsz 40 tagja volt cselédeikből, nemrég bevándorolt nincstelenekből és pár nehezen boldoguló újgazdából toborzódott. A 40 tag közül csak 16 hozott összesen 46 hold földet, 250 holdat állami tartalékból kaptak. B. tanácstitkár agitációja eredményeként később több középparaszt is beállt közéjük.

1952 tavaszán középparasztok alakították meg a Kossuth Tsz-t. 41 család 420 hold földet, jelentős gazdasági felszerelést, állatállományt, vetőmagot vitt be. Nem használt az ügynek, hogy a szervezésben részt vett a két évvel azelőtt Hed- rehelyre került B. tanácstitkár is, aki elődjéhez hasonlóan a felszabadulás előtt is hivatalviselő volt s állását keménykezű, goromba vezetéssel vélte fenntartani. „Kipréselem az ablakon” - ez volt a kedvenc szavajárása, ha a behívatott gazdák ellent mertek mondani. Amit ő a tanács tekintélyén öt év alatt rontott, 15 év alatt sem igen lehet helyrehozni.

J. 15 holdas középparasztot egy évig kulákként kezeltette, hozzáírta L. földjéhez Kadarkúton élő és gazdálkodó apósának ottani néhány holdját. Amikor a kadarkúti tanács igazolta, hogy a földet az após és nem a 8 kilométerre lakó J. műveli, az igazolás a helyi tanácsnál eltűnt. Budapestről jött ellenőrzés szolgáltatott igazságot, de a tanácstitkár kereken megmondta J-nek, hogyha nem áll be a Kossuthba, nyögheti újra a kulákságot.

Az ilyen módszerek akkor még kivételesek voltak. A tagok nagy része, ha nem is meggyőződésből, de a hasonló kálváriát jó előre elkerülendő, önként lépett be, adó- és beszolgáltatási hátralékok nélkül. A Kossuthban sem hiányoztak a kezdet súlyos nehézségei, mégis ez a tsz az egészséges, fokozatos szövetkezeti fejlődés alapjául szolgálhatott volna, Csak egy évig működött, ezalatt jelentős elemi kár érte, mégis megvolt rá a remény, hogy erősödni, gyarapodni kezd majd. Nem így történt.

9. 1952 nyarán a falu határát hatalmas jégverés pusztította végig. A kár az egyéni gazdákat elgyengítette és erősen akadályozta a tsz-ek gyarapodását. Fel- fejlesztésüket azonban az adott helyzetben elősegítette. Az akkori adó- és beszol32