Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - I. Fejezet. A forradalom somogyi előzményei
gáltatási rendszer - ez már semmiféle bizonyításra nem szorul - a mezőgazdaság fejlődését hátráltatta. A parasztság számára nemcsak túlfeszített, de ellenőrizhetetlen is volt. Z. 12 holdas gazdának 1953-ban 2600 Ft tartozást mutattak ki, ötször ment be Kaposvárra, míg kiderült, hogy 2000 Ft túlfizetése van. S hogy ez nem volt véletlen, arra a messzi környéken ismert Solymosi-transzferáló brigád vezetője, S. szolgáltatott bizonyítékot, amikor kijelentette: „Ha valakire kivetnek ötezret és kifizeti, én holnap tízezret követelek rajta. Mert tudják, ki vagyok én...”. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? A tsz-mozgalom fejlesztésének egyik alapvető feltétele a tapasztalt, gazdálkodást jól ismerő középparasztok megnyerése. A gyakorlatban ezt B. tanácstitkár úgy valósította meg, hogy azt mondta a fentebb már említett J. 15 holdas gazdának: „Magát tönkre kell tenni J. bácsi, hogy bemenjen. Magára ott szükség van. Ha nem lép be, elhordjuk mindenét”. Nyomatékos érvelés ez, amit tettek is alátámasztottak. 1952-ben, hogy a jégverés után búzát nem tudott beadni, elvitték J. minden burgonyáját. „Mit eszik a család?” - kérdezte. „Nem érdekel.” - felelte a tanácstitkár. „Elpusztulunk éhen!” - „Pusztuljanak!” Vetőmagjuk sem volt. B. hozatott azt is. Át kellett venni, és ki is fizetni azonnal, mert „ha nem, elvitetem!” J. elvetett s hogy nem maradt egy karaj kenyere, egy fillérje sem, belépett a tsz-be. „Mentül jobban törekedtünk, annál jobban ránk törtek” - mondja keserűen J. ezekről az időkről. A légkör hihetetlen mértékben elmérgesedett. Mesélték, hogy a református lelkész ellen is eljárást indított áruhalmozásért, mert három pipereszappant és két lámpaüveget találtak nála. Akadt kulák, aki egy nyaláb szénán aludt, mert nem maradt más a házában, csak a katonaládája. Az elkeseredett és nyugodtan mondhatjuk: tönkrement emberek egymás után léptek a tsz-be. 1953 tavaszán már egy harmadik szövetkezet is alakulóban volt, amikor B. tanácstitkár a tagság akarata ellenére a három vagy inkább 2 és fél tsz-t egyesítette. Ekkor lett Hedrehely először szocialista község. A tanácstitkár — ugyancsak a tagság ellenére — újabb és újabb földeket tukmált a tsz-re. A Búzakalász néven egyesült szövetkezetben 120 család, 194 tag művelt meg 1640 hold földet. Míg a faluban korábban egy 10 holdas birtokot legalább két munkáskéz művelt kora hajnaltól késő estig talpon dolgozva, a tsz- ben 8,36 hold jutott egy tagra, nem számítva azt, hogy sokan voltak, akik a közös földön nem dolgoztak. 10. Ha egy mezőgazdasági üzem, legyen az kisparaszti gazdaság vagy több ezer holdas tsz, évi munkaerő szükségletét grafikonon ábrázoljuk, ez a grafikon tele lesz csúcsokkal. Hogy ezek a csúcsok mikor állnak elő s hogy több csúcs nem esik-e alkalomadtán egybe, ezt az időjárás befolyása miatt csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani. Az egyéni gazdák 16-18-20 órára nyújthatják szükség esetén munkanapjukat, s idénymunkást is fogadhatnak. Az állami üzemek, ha van 33
