Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
hogy kénytelenek voltak róla tudósítani a november 16-ától Somogyország néven megjelent pártlapban. A kaposvári diákok december 10-ei megmozdulásáról a diákmozgalomról szóló, kiadványunk második kötetében megjelent írásból tájékozódhat az olvasó. A forradalom szellemének és vívmányainak utolsó letéteményeseként tekinthetünk a munkástanácsokra, amelyek helyzete folyamatosan romlott, de gazdasági befolyásukat kénytelen volt eltűrni a hatalmát restauráló kommunista párt mindaddig, míg teljesen meg nem szilárdította rendszerét. A munkástanácsok többsége 1957 nyaráig elég rendszeresen működött, konstruktívan vettek részt az üzemek, vállalatok vezetésében. Mindez annak ellenére történt így, hogy az év elején indított újabb megtorlási hullám során rendre azzal vádolták a munkás- tanácsok tagjait, hogy akadályozták az MSZMP szervezkedését, a párt vállalati ügyekbe való beleszólását, valamint megalapozatlan bérköveteléseket támasztottak és gerjesztettek stb. A forradalomellenes propaganda és a megtorlás újabb hulláma A hatalom helyreállításának egymással összefüggő két folyamata a forradalom leverésének pillanatától kibontakozott, azonban a központi hatalom politikai vonalának uralkodó, s egymást kölcsönösen szolgáló elemeivé csak a pártdiktatúra viszonylagos megszilárdítása után válhattak. Ismeretes, hogy az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. december 2-5-ei folytatólagos ülése határozatban foglalt állást, „A hazánkban 1956. október 23-án kezdődött események okai és előzményei” címmel a forradalom idején történtekről.33 Ezt követően bontakozott ki az a szervezett propagandahullám, amelynek végeredményeként a forradalmat meghamisítva, mint „ellenforradalmi eseményeket” igyekeztek elfogadtatni a lakossággal. Az 1956. december 8-ai megyei pártaktíva-értekezleten vitatták meg a helyi vezetők és aktivisták a fenti határozatot, s azzal összefüggésben az elmúlt hónapok eseményeit. E fórumon még vita alakult ki a szélsőbalos és mérsékeltebb felfogásúak között az ún. négy okról, Nagy Imre szerepéről, de végül elfogadták a központi állásfoglalást, s innen datálható a megyei politikai hatalom egységessé válása. Voltak ezt követően is olyanok, akik úgy értelmezték a központi párt- határozatot, hogy éles támadást lehet indítani a helyi „ellenforradalmárokkal” 33 1994 végén teljessé vált az a forráskiadvány sorozat, amelyből minden korábbinál részletesebben tájékozódhat az olvasó a korabeli pártvezetés politikájáról, ill. annak formálódásáról és változásairól. Lásd az irodalomjegyzéket! 28
