Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
szemben. Ennek egyik látványos megnyilvánulása volt a pedagógusok elleni balos szellemű, sőt gyalázkodó röplapok terjesztése. A megyei pártvezetőség kénytelen volt nyilvánosan elhatárolni magát ezektől a támadásoktól.34 Ugyanekkor ezekben hetekben teljes erővel folyt a karhatalom megszervezése, kezdetben a katonatiszti állomány együttműködő részére alapozva. A rend- csináló-megfélemlítő járőrözéseket és razziákat kiterjesztették az egész megyére, ugyanis a szovjet alakulatok - a Kádár-kormánnyal kötött megegyezés értelmében - visszavonultak ezektől az elrettentő akcióktól. A rendőrség és az ügyészség megyei és járási szervei eközben folytatták a politikai perek előkészítését, bár az addigi politikai bizonytalanság miatt az első, nem katonai bíróságon indított büntetőperre csak 1957. január 8-án került sor, s ekkor még felmentették a vádlottat a „demokratikus államrend elleni szervezkedés és izgatás” vádja alól.35 A nyílt forradalomellenes propaganda esetei egyre gyakoribbak lettek. A Somogyország c. újságban 1957. január 20-án közölték az első ilyen tartalmú írást a barcsi járási eseményekről, majd ezt követően sorozatosan jelentek meg hasonló cikkek a járásokban, a községekben és a munkahelyeken történtekről szinte az egész év folyamán. Nem indokolt részletesebben jellemezni ezeket a közleményeket, viszont témánkkal összefüggésben szólunk kell tartalmukról és időzítésük körülményeiről. Általában alig vagy hangsúlytalanul, később pedig szinte egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy a helyi események szereplőinek fellépésében volt-e, s ha igen, milyen szerepe jogos követeléseknek és céloknak. A legtöbb esetben nemcsak azt igyekeztek bizonyítani, hogy az illetők eleve ellenforradalmi célokért léptek színre, hanem emberileg-erkölcsileg is megkísérelték őket befeketíteni, alátámasztandó ezzel is „bűnös” mivoltukat és szerepüket. Végül, ezek az irományok nagyon gyakran akkor jelentek meg, amikor a szereplőket letartóztatták, vagy éppen befejezéshez közeledett az ellenük folyó büntetőeljárás. A sajtó e negatív szerepét sajnos még az a tény is súlyosbította, hogy - eltekintve az első időkben előfordult néhány esettől - a megtámadottak nem kaptak lehetőséget a nyilvánosság előtti védekezésre. Az újságcikkek nyersanyagát nem elsősorban a lap szerkesztői szállították, hanem egyre inkább támaszkodtak azokra a jelentésekre, emlékiratokra és visz- szaemlékezésekre, amelyek a pártközpont instrukciói alapján készültek Somogy megyében is 1957 januárjától kezdődően.36 Az összes felkutatott jelentés ismeretének birtokában megalapozottan állíthatjuk, hogy az „ellenforradalmárok” tevékenységének név szerinti említésével 34 Lásd erről az 1. kötet 209. sz. dokumentumát és jegyzeteit! 35 A Hamvas József elleni első büntetőeljárásról van szó, melyet B.6/1957. sz. alatt folytattak le a Kaposvári Megyei Bíróságon. 36 Lásd erről bővebben az 1. kötet 215. sz. dokumentumát! 29
