Farkas Péter - Szántó László (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról I-II. (Kaposvár, 2017)
I. kötet - Bevezetés
kát tisztázó demokratikus választásokra. Valószínűleg sokakban erősödött az a tudat is, hogy a változások sorsa a Szovjetunió, az országunkban jelenlévő szovjet haderő magatartásának függvénye. A forradalom leverése és utórezdülései Somogy megyében A bevezetőnek nem célja és feladata az 1956. november 4-e utáni helyi történéseket a fentiekhez hasonló részletességgel áttekinteni. A szovjet politikai és katonai intervenciótól eltelt következő időszak somogyi eseményei csak annyiban képezik történetünk tárgyát, amennyiben közvetlenül összefüggésben voltak a forradalom leverésével, megtorlásával és meghamisításával. Az alcímben jelzett események és folyamatok vázlatos áttekintésével bemutatjuk azt is, hogy a forradalom nem ért véget a fenti napon, nemcsak a szó szoros értelmében, hanem mint a következő hónapok belpolitikai történéseinek meghatározója sem, a szó tágabb értelmében. Mindössze néhány szempontból kívánunk foglalkozni ennek az időszaknak az eseményeivel, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy csak a Kádár János kommunista pártvezető nevével fémjelzett politikai restauráció és hatalmi konszolidáció egész folyamatának ismertetésébe ágyazottan mutatható be teljességgel 1956 somogyi utóélete. A megszálló szovjet hatalom katonai intervenciója során jól előkészített akcióval, november 4-e és 6-a között elfoglalták a megyében elhelyezett magyar honvédségi alakulatok objektumait, bevonultak a járási székhelyközségekbe. Kaposváron 3 munkába siető dolgozó és a forradalmi tanács székházát őrző három fiatal nemzetőr életét oltották ki szovjet páncélosokból leadott géppuskasorozatok. Előzőleg további két polgári személyt lőttek le a városba való benyomulásuk közben.29 A megszállók Kaposvárott is létrehozták a szovjet katonai városparancsnokságot, amely plakátokon, röplapokon tájékoztatta a lakosokat a betartandó szigorú szabályokról. A börtönökből kiszabadított helyi pártvezetők közreműködésével felhívásokkal fordultak a polgári lakossághoz, bevezették a kijárási tilalmat, felszólítottak a fegyverek leadására, a közrend fenntartására és a munka felvételére.30 29 A rendelkezésre álló források alapján nem sikerült egyértelműen kideríteni, hogy pontosan milyen körülmények között lőttek a szovjet harckocsiból a pártbizottsági épület elé kivonultatott nemzetőrök közé. A másik két - egyébként munkába siető, ill. bevásárolni igyekvő kaposvári lakost feltehetőn „rutinból”, mint az utcán mozgó, feltételezett fegyveres ellenforradalmárt lőtték le. Az áldozatok adatairól lásd a 3. sz. Függeléket a 2. kötetben! 30 Lásd erről a kötetben fénymásolatban publikált november 4-ei parancsot és a 151. sz. dokumentumot! 25
