A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

ügyelők figyelmét. A drávai halászat hanyatlásának egyik főoka, hogy Horvát-, Szlavón-, Dalmátországban még hiányzik a halászati törvény és enélkül a Dráva magyarországi partján sem lehet alkalmazni a halkímélő szabályokat/"4

A balatoni halászat változatlanul a parti lakosoknak volt szokott kenyér- kereseti forrása. Szemléletesen írja le 1894-ben a Somogy című lap a téli halászatot. „A sok halász-bokor a jég tükrén olyan, mintha vásáros búcsú volna Keszthelytől egészen Kenéséig.”470

1900. január i-től egy bérlő társaság kezébe került a Balatonban a halászati jog. A Balaton Halászati Rt. 25 évi időtartamra vette bérbe a halászati jogot úgy, hogy 1 holdra 16 fillér közvetlen haszon jutott a tulajdonosoknak.4,6 A halászati új bérlet alkalmával 2 új gőzös is készült, amelyek 6—8 halászbokrot vontattak ki hálóval és minden készlettel, ahogyan ezt külföldön is szokták/'“ Júliusban már arról ír a Somogy című lap, hogy az új bérlő társaságot nagyon sok bírálat érte, mert az ősi halászatot kivette a nép kezéből. A beruházás ellenére a halállomány nem szaporodott olyan mértékben, mint azt várták és a hal ára annyira felment, hogy egy 5—6 kilós fogas árán egy télikabátot lehetett venni 1902-ben.478 Amellett kérdéses, hogy a Balaton környékén élő halászok, akik vízre vannak utalva, ezek után miből tudnak majd megélni.

A parasztság és a birtokos osztály is a század 80-as éveitől kezdődően egyre több figyelmet kezdett fordítani az állattenyésztésre. Ez nem volt helyi jelenség, hanem országos törekvés, amely együtt járt a hús iránti kereslet megnövekedésével és a kenyérnövények keresletének csökkenésével. Az állattenyésztés fejlesztését - az osztrák-magyar vámúnió és a gazdasági érdekszövetségen belül a Magyarországnak jutott „éléskamra” szerep miatt - az állam is igen hathatósan pártfogolta. Az állattenyésztés ágai közül a lótenyésztésnek volt Somogy megyében a legkomolyabb hagyománya. Megemlékeztünk híres ménesekről és azok hanyatlásáról. A lótenyésztésnek kívántak új lendületet adni azzal, hogy a székesfehérvári állami méntelep egyik osztályát Nagyatádra helyezték 1885-ben azzal a célzattal, hogy az a megyében az angol-félvér tenyésztését mozdítsa elő.4'9 A nagyatádi méntelep osztály felállítását követő 10 esztendőben a megye lóállománya ii 530 db-bal nőtt, de ez a növekedés főként a közép- és a nagybirtok lóállományának növekedése. Értékben is az utóbbiak felülmúlták a kisbirtok lóállományának értékét, bár azok átlagos értéke is jóval meghaladta az országos átlagot.480 A Földművelésügyi Minisztérium igen szorgalmazta a megfelelő szintű állat- tenyésztés megteremtése érdekében az apaállat kiválasztását. Milyen volt azonban e lovak minősége? Gaál Gyula, aki különös figyelemmel kísérte a megye ló- tenyésztését, kiemelte 1891. évi jelentésében, hogy a megye területén kitűnő a tenyészanyag és a kisbirtokosok lóanyaga is sokkal jobb, amióta az állami méneket használhatják. Felfigyel azonban arra a jelenségre, amely utóbb egyre nagyobb lendületet vesz: a lótenyésztés terén megmutatkozó fajtaváltásra.481 Két évvel később már arról ír, hogy a középbirtokosok és nagybirtokosok tulajdonképpeni ménest nem tartanak, a nagyobb birtokokon a ménes tartás sokszor „nem egyéb egy régtől megszokott úri passziónál, amely gazdaságilag nem jövedelmez, vagy talán deficittel is jár.” Akad néhány jó ménes a megyében, de ezek közül csupán gróf Festetics Tasziló perdóci ménesét ismerik az ország határain túl is. A birtokosok nagy része csupán jukker lovat nevel magának és nem gondol a mének kiválasztására, a helyes fajta kialakítására. - Ugyanakkor a kisbirtokosok lótenyésztésének kibontakozását egyre jobban akadályozza a legelőhiány. A Föld86