A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában

művelésügyi Minisztériumnak kellene közbelépnie, hogy jó csikólegelők fejlőd­hessenek ki. De akadályozza a jó ló nevelését az is, hogy a lovakat igen korán használatba veszik, amellett legjobb kancáikat 3-4 éves korukban eladják a ka­tonaságnak, vagy a kereskedőknek és a további tenyésztéshez már a silányabb, megmaradt kancákat használják fel. A nagyatádi méntelepről egyre ritkábban vesznek igénybe méneket, mert a melegvérű lovak helyett a munkabíróbb, hideg­vérű lótenyésztésre tértek át/‘82 Ezt az átállást pedig már nem lehetett megállítani. Ennek üteme olyan gyors volt, hogy 1910-ben már a nagyatádi méntelep elvitele is szóba került, annál is inkább, mert a méntelep területének tulajdonosa a bérleti összeget fel akarta emelni. Egy ideig szó volt arról, hogy ez Kaposváron nyer majd elhelyezést, de végül is ebből sem lett semmi.483 A lóértékesítési viszonyojc sosem voltak jók. 1891-ben a közgazdasági elő­adó jelentésében panaszolta, hogy a katonai lóavató bizottság - különösen a kö­zös hadseregbeliek - nem igen vásárolnak Somogy megyében lovakat. Szeren­csére az olasz kormány és a Balkán államok részére ez időtájt nagyobb lóvásár­lás történt azokból a fajtákból, melyek a mi katonaságunknak nem kellettek.484 A rendkívül nehezen mozduló Somogy megyei Gazdasági Egyesület a ló­tenyésztőknek való piacnyitás céljából Kaposvárott évenkénti rendszeres lóvásárt létesített 1881-től, amelyet a márciusi és november havi országos vásárok alkal­mával tartottak meg. Ezen kívül rendszeresítették az állatdíjazásokat is.480 A ló­vásárok azonban nem voltak hosszú életűek, 1893-ban be kellett szüntetni és a fehérvári lóvásár felé kellett orientálódni, mert a kaposvári vásárokon alig volt vétel.480 A gazdasági egyesület pedig igyekezett a lótenyésztés hagyományait újra­éleszteni és fenntartani. Ismeretes, hogy a reformkorban Somogy megyében volt az országban először lófuttatás a hetesi gyepen, 1891-ben ennek hagyományát élesztették fel újra, amikor újból lóversenyt rendeztek. S ugyanakkor megalakult az úrlovasok szövetkezete is.48, A szomajomi lóverseny sem volt azonban hosz- szú életű, mert 1893-ban már utoljára rendezték meg azt ,,a helyi és a pálya- viszonyok miatt.488 Ekkor már egy újabb állattenyésztési ágé volt a jövő. Ennek is voltak ha­gyományai Somogy megyében: a szarvasmarha-tenyésztésnek. A földművelési kormányzat szorgalmazta a megfelelő apaállat kiválasztását, a tenyésztés szín­vonalának emelésére. Anyagi támogatásával és közvetítésével 1883-tól 1888-ig összesen 32 darab tenyészállatot importáltak a megyébe, amivel a megyei pepi- nériák (nyugati fajta jól tejelő tehenészet) alapjait vetették meg.489 Ezeket a te­nyészállatokat - kihasználva a svájci katasztrofális takarmányhiányt és ennek kö­vetkeztében a szarvasmarha áresését - a kormányzat vásárolta meg és elsősor­ban a nagybirtokosoknak adta át. (Gróf Széchenyi személyében somogyi nagy- birtokos volt ekkor a földművelési miniszter). Utóbb szélesebb körben is meg­engedték a tenyészállatok vásárlását. Alsók, Bagolasánc, Sand, Iharosberény, Inke és Csurgó gazdaközönsége vásárolt ilyen tenyészállatokat.490 A megye is élénk figyelemmel kísérte a kisbirtokokon folyó szarvasmarha­tenyésztést, mert annak színvonala az 1880-as évekre aggasztóan hanyatlott. 1887-ben megyei szabályrendelet született a községi bikák ellenőrzéséről és ki­választásáról. A rendelet végrehajtását azonban nem végezték megfelelő szigor­ral, amit utóbb a megye közgazdasági előadója kifogásolt is. 1890-ben a földmű­87

Next

/
Thumbnails
Contents